Washington mindenkit lehallgat?

Hatalmas lehallgatási botrány van kirobbanóban Washingtonban: a The Washington Post című napilap azt írja, Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) hat éve hallgatja le a legnagyobb internetes vállalatokat. Eközben a német Der Spiegel azt írja, az NSA az Európai Unió tisztségviselőit is lehallgatja.

Kilenc internetes óriásvállalattól, köztük a Google és a Yahoo keresőprogramokat működtető cégektől, illetve Facebook népszerű közösségi oldalt vagy a világszerte használt YouTube videomegosztó portált üzemeltető vállaltoktól gyűjtött be információkat az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - írja a The Washington Post című napilap, folyamatábrákkal mutatva be a világ egész internetforgalmát behálózó lehallgatási rendszer működését.

A lap helyi idő szerint szombat este nyolc, "szigorúan titkos" minősítéssel ellátott diát tett fel honlapjára. A rajtuk szereplő folyamatábrákból kiderül, hogy az NSA a PRISM fedőnevű program segítségével a Microsoft, a Google, a Yahoo, a Facebook, a YouTube, a Skype, az AOL, az Apple és a PalTalk internetes óriásvállalatok adatforgalmát figyelte meg.

Az egyik diáról kiderült, hogy legelőször, 2007. szeptember 7-én a Microsoft csatlakozott a programhoz, a rákövetkező év decemberében a Yahoo, még egy évre rá pedig a Google és a Facebook. A YouTube-tól 2010. szeptember 24-től kezdődően gyűjtött információkat a PRISM, és legutóbb, tavaly októberben az Apple került hatósági megfigyelés alá.

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) "állami" lehallgatóberendezéseket használt e magáncégeknél az adathalászathoz, és a begyűjtött információk felülvizsgálat nélkül jutottak el az NSA-hez. Az NSA-nek a PRISM segítségével rálátása volt az e-mail-es levelezésekre, rögzítették a felhasználók "csevegéseit" képben és hangban egyaránt, fényképek és más adatok, videokonferenciákon elhangzottak és titkos jelszavak jutottak a birtokába. A programba bekapcsolódott internetes cégektől az NSA rögtön értesítést kaphatott, mihelyt egy felhasználó jelszóval bejelentkezett vagy e-mailt küldött.

A The Washington Post által közzétett nyolc folyamatábra közül az egyikből kiderül, hogy az idén április 5-én 117 675 aktív megfigyelési célpont szerepelt a PRISM terrorellenes adatbázisában. Nem tudni ugyanakkor, hogy hány "járulékosan" megfigyelt internetfelhasználó információit gyűjtötték be a szóban forgó célpontok megfigyelésekor.

Az egyik folyamatábrából az derül, hogy a világ internetes információáradatának zöme az Egyesült Államokban lévő cégeken keresztül zajlott, és nem feltétlenül "közvetlen", hanem a "legolcsóbb" úton jutottak el az amerikai hatóságokhoz.

Az egyik folyamatábra azt részletezi, hogy a gyakorlatban hogyan történt az adatgyűjtés: az NSA elemzője bejelentette igényét egy új célpont megfigyelésére, a kérés automatikusan a feletteséhez került, s ő minden egyes esetben meghatározta a megfigyelés paramétereit. Az összegyűjtött információkat ezután különleges rendszerek dolgozták fel és elemezték, külön a hang- vagy írásos üzeneteket, videókat vagy digitális információkat, amelyekből kiderül a felhasználó holléte és az általa használt számítástechnikai eszköz kódja is.

A PRISM működtetése évente 20 millió dollárba került az államnak.

A PRISM létezését június elején leplezte le Edward Snowden, az NSA volt szerződéses alkalmazottja. A feltárt információk az Egyesült Államokban újabb társadalmi vitát robbantottak ki arról, hol húzódnak a titkos megfigyelés határai egy nyitott társadalomban, külföldön pedig tiltakozásokat váltott ki az amerikai kémszervek tevékenysége.

A minap a Google és a Microsoft is azt követelte az amerikai hatóságoktól, engedélyezzék, hogy több információt tegyenek közzé a felhasználókra vonatkozó titkosszolgálati megkeresésekről. A két amerikai számítástechnikai óriáscég - állítása szerint - felhasználói és ügyfelei megnyugtatására fordult ezzel a kéréssel a hatóságokhoz.

Eközben Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke teljes körű tisztázást és sürgős tájékoztatást követelt Washingtontól annak nyomán, hogy a Der Spiegel értesülése szerint az amerikai Nemzetbiztonság Ügynökség (NSA) célirányosan lehallgatja, kifürkészi az Európai Unió tisztségviselőt.

Nyilatkozata szerint Schulzot mélységes aggodalommal töltik el a német hírmagazin megdöbbentő állításai. "Ha az állítások igaznak bizonyulnak, az rendkívül komoly ügy, és súlyos következményei lesznek az EU-USA viszonyra nézve" - fogalmazott az Európai Parlament elnöke, és az általa irányított testület nevében teljes körű tisztázást, sürgős tájékoztatást követelt az Egyesült Államoktól.

A Der Spiegel olyan titkos dokumentumokra alapozza állítását, amelyeket az NSA korábbi munkatársa, Edward Snowden vitt magával, és amelyekbe betekintést nyertek a hírmagazin munkatársai.

Egy 2010 szeptemberi keltezésű iratból kitűnik, hogy az NSA "poloskákat" telepített a EU washingtoni, illetve New York-i ENSZ-képviseletének irodáiba. Emellett behatolt az európai integrációs szervezet belső számítógépes hálózatába is. Ezáltal az amerikai ügynököknek lehetőségük nyílt beszélgetések lehallgatására, valamint dokumentumok és e-mailek olvasására. Az idézett dokumentum kifejezetten "támadási célpontként" említi az európaiakat.

A hírmagazin szerint az NSA mintegy öt évvel ezelőtt az EU brüsszeli központjában is lehallgatást kezdeményezett. A helyi biztonsági apparátus embereinek akkoriban feltűnt számos sikertelen telefonhívás, amelyeknek célpontja a Justus Lipsius Házban (a miniszterek tanácsának épületében) lévő távkarbantartó berendezés volt. A hívó fél "nyoma" az Evere nevű brüsszeli kerületben fekvő NATO-központba vezetett, ahol egy idegenektől elzárt helyiségben az NSA emberei "dolgoztak".