Washington csapaterősítést fontolgat Afganisztánban, holtponton a háború

A tizenhat éve tartó háborús helyzet egyre romlik Afganisztánban, a konfliktus minden jel szerint rengeteg áldozattal járó holtpontra jutott. Az elkeserítő helyzet miatt az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy újabb katonákat küld az országba.  

A Pentagon szerint az afgán hadsereg "sokkolóan magas arányú" veszteségeket szenved el, és egyre kisebb az esély arra, hogy tárgyalásos úton békemegállapodás szülessen a tálibokkal. A felkelőknek ugyan nem sikerült elfoglalni és megtartani egyetlen jelentősebb várost sem, viszont országszerte egyre nagyobb területeket tartanak ellenőrzés vagy befolyás alatt. A kabuli kormány az ország területének 60 százalékát ellenőrzi, tavaly januárban ez az arány még 71 százalék volt.  
    
Amerikai csapatok a tálib felkelőkkel szemben nyújtanak támogatást Afganisztánnak, és az utóbbi időben egyre több támadást hajtottak végre az Iszlám Állam terrorszervezethez köthető célpontok ellen is. Ilyen művelet volt az a Nangarhar tartományban április 13-án végrehajtott légicsapás, amelynek során az Egyesült Államok első alkalommal bevetette legerősebb, nem nukleáris bombáját.
    
A Pentagon azt fontolgatja, hogy 3 ezer fős csapaterősítést fog kérvényezni Afganisztánban, elsősorban tanácsadói és kiképzési területekre. Nem világos azonban, hogy az újabb katonák hogyan illeszkednének az Afganisztán stabilizálására irányuló szélesebb körű stratégiába.
    
Az amerikai hadsereg harci tevékenysége Afganisztánban hivatalosan véget ért 2014-ben. Jelenleg mintegy 8400 amerikai katona van az országban, mintegy negyedük terrorellenes műveletek végrehajtásával foglalkozik.
    
Theresa Whelan, a Pentagon tisztségviselője arról tájékoztatta a szenátorokat, hogy napokon belül Donald Trump elnök elé terjesztenek egy új javaslatot arról, hogy miként  kezeljék az afganisztáni helyzetet. "Az a cél, hogy túllépjünk a kialakult holtponton" - mondta Whelan.

    
Raymond Thomas tábornok, az amerikai hadsereg különleges műveletek parancsnokságának vezetője a szenátusban arról beszélt, hogy az új afganisztáni stratégia keretén belül elképzelhető, hogy növelik az amerikai katonák számát, valamint változhatnak azok a szabályok is, amelyek meghatározzák, hogy az Afganisztánban állomásozó katonák milyen esetekben alkalmazhatnak erőt.
    
Miközben Trump elnök többször is nyíltan hangoztatta, hogy - elődjéhez képest - más módszerekkel lépne fel az Iszlám Állammal szemben Irakban és Szíriában, az afganisztáni háborúval kapcsolatos elképzeléseiről már sokkal kevesebb szót ejtett. Védelmi tisztségviselők szerint a Barack Obama által követett alapelvek maradhatnak továbbra is érvényben, vagyis az amerikai katonák inkább az afgán haderőt támogatják mintsem, hogy maguk vállalnának harci feladatokat helyettük, illetve törekszenek arra, hogy sikerüljön politikai kiegyezésre jutni a tálibokkal.
    
"A helyzet Afganisztánban egyre csak romlik" - figyelmeztet Stephen Biddle, a George Washington Egyetem professzora, aki figyelemmel követi a háború eseményeit. Szerinte a tálibokban alig van hajlandóság arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a békéről, és a harctéri fejlemények is ez ellen szólnak.
    
Anthony Cordesman, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának elemzője úgy véli, hogy az afgán erők nem képesek szavatolni az ország biztonságát. Ha Trump nem tér át egy sokkal határozottabb megközelítésre, akkor a biztonság összeomolhat: akár lassan és fájdalmasan több év leforgása alatt, akár pedig valami megrázó katonai vereség, esetleg egy politikai hatalmi harc következtében.
    
John Nicholson tábornok, az Afganisztánban állomásozó amerikai erők parancsnoka még több amerikai és szövetséges katonát látna szívesen az országban, hogy fokozni tudják az afgán hadseregnek nyújtott támogatást. Kéréséről egyelőre nem született döntés, mivel a washingtoni adminisztráció az afganisztáni politika átfogó felülvizsgálatába kezdett, illetve azon munkálkodik, hogy rávegye a szövetséges NATO-tagállamokat arra, hogy küldjenek több katonát Afganisztánba. Az Egyesült Államok ugyanis kezd belefáradni az afganisztáni háborúba, amelyben már a harmadik elnökével vesz részt. Az amerikai adófizetők 2001 óta mintegy 66 milliárd dollárt áldoztak az afgán biztonsági erők felszerelésére és támogatására.