Májussal megkezdődött a strandszezon. Akiknek nincs lehetősége rendszeresen ellátogatni valamelyik tópartra, azoknak maradnak az uszodák, nyitottabb strandok. Tanulmányok szerint viszont a klórral fertőtlenített víz nem csak a bőrre és a szemre lehet veszélyes.
A mesterséges fürdőhelyek használatának egészségügyi szempontból két fő kockázata van. Az egyik a fertőzésveszély. Ez minden mesterséges vízre érvényes, amelyet naponta több százan látogatnak. A másik kockázatforrás maga a fertőtlenítőszer. Mennyiségét pontosan ki kell számítani, hogy a vegyszerek ne károsíthassák a szervezetet. Nemrégiben egy belga tanulmány arról számolt be, hogy a vízzel lenyelt klórnak rákkeltő hatása lehet.
Magyarországon átlagosan 0,2–0,6 milligramm klórt tesznek literenként a medencék vizébe. Ez nem túl magas érték. Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában ez a mennyiség a 2-3 literenkénti egy milligrammot is eléri.
Alternatívák
Számos lehetőség van arra, hogy a víz klórtartalmát csökkentsék. Egyik hatékony megoldás a klór ózonnal való elegyítése. Az ózon természetes módon csökkenti a medencékben előforduló kórokozók mennyiségét. Bevált megoldás, hogy a klór fertőtlenítő hatását ultraibolya fény besugárzásával erősítik. A fénynek ezen tartománya hasonló módon tisztítja meg a vizet.
A víztisztás kérdése az ivóvízhálózatot is érinti. Magyarországon mind több helyen igyekeznek bevezetni a víz ultraibolya fénnyel történő szennyeződés-mentesítését. A klór okozta szemgyulladást, az asztmás megbetegedések előfordulását vagy a bőrpírt ilyen módon lehetne tehát megelőzni.
Azoknak a vízforgató, vízcserélő berendezéseknek a beszerzését, amelyek Nyugat-Európa uszodáiban működnek, a hazai intézmények nem engedhetik meg maguknak. A magyar kormány valószínűleg ezért adott haladékot azoknak a strandoknak, amelyek medencéit az elmúlt években nem látták el vízforgató berendezéssel. Ezzel csaknem száz, többségében kisebb településen működő fürdő bezárását odázták el.
A szakértők szerint mindez azonban még megoldatlan kérdés az Európai Unió közegészségügyi jogrendszerében. Az új és lényegesen drágább fertőtlenítőszereket a szegényebb országok, köztük hazánk intézményeinek egyébként csak kis hányada tudná előteremteni. Annál is inkább, mert a klórozás minden más, korszerű megoldásnál olcsóbb. nana