„A tábor szellemiségét természetesen idén is a magyar identitás, a magyarság kultúrájának megismerése, elmélyítése jellemezte", fogalmazott Szejke Judit, a Borókagyökér Egyesület vezetője, aki hálás köszönetét igyekezett kifejezni az egyesület tagjainak és annak a három önkéntesnek, akik áldozatos munkája nélkül nem ment volna minden gördülékenyen. „Köszönet illeti a szülőket is, akik süteményekkel, gyümölcsökkel, zöldséggel halmoztak el minket", tette hozzá.
A gyerekek számtalan kézműves tevékenységgel ismerkedhettek meg az egy hét alatt. Ezek közül idén a bútorfestés és a fafaragás volt kötelező, az opcionális foglalkozások között pedig szerepelt többek között a bőrdíszművesség, a gyöngyözés, íjazás. A Magyarországról érkező Dohos László kovácsmester megmutatta a kovács mesterség csínját-bínját és készített egy csodálatos angyalkát és egy kopogtatót. Barbara Beáta meseelődást tanított be a gyerekeknek, Menyhárt Lenke pedig kürtős kalácsot sütött a gyerekekkel. A legkisebbek fakanálbábot készíthettek, a nagyobbak telefontokot varrtak vagy éppen nemeztáskát készítettek.
Egyik kedvenc programpontként - köszönhetően a Communitas Alapítvány és a Hagyományos Kultúrát Támogató Szatmár Megyei Központ anyagi közreműködésének- féldrágakőből mindenki elkészíthette az élet fáját is.
Nap közben kincskeresés, esténként tábortűz, gitárest, néptáncoktatás és népdaltanulás szerepelt a programban. A hangulatra jellemző, hogy a magyar nem beszélő két román anyanyelvű gyerkőc is azzal távozott a táborból, hogy jövőre visszajönnek.