Várkonyi Andrea: Dönteni kell

A műsorvezető szerint felelősek vagyunk a döntéseinkért, és viselnünk kell a következményeit.

Van úgy, hogy az ember úgy érzi, rosszul döntött. Olyan sok ismerősöm van, annyi sztorit hallok, ami arról szól, hogy valaki egy rosszul meghozott döntés súlya alatt összeroskad, és mint kötelező terhet cipeli magával ezt a súlyt. És talán közben még úgy is érzi, megérdemli, mert ő döntött rosszul. Pedig annyira nem kellene, hogy így legyen. Igaz, hogy a döntéseinkért felelősek vagyunk, és viselnünk kell a következményeit. De amikor felnőttünk, soha senki nem mondta azt, hogy mindig jól fogunk dönteni. Senki nem ígérte meg, hogy ahogy teszünk, az mindig jó lesz. Mégis mártírként viseljük a súlyát, holott a tévedés része az életünknek.

Tudom, hogy erre nem készít fel az élet. Ha belegondolunk, már 16-17 éves korunkban az egyik legmeghatározóbb döntést kell meghoznunk: hogy merre akarunk továbbtanulni, milyen szakmát választunk magunknak. Váltig állítom, hogy egy 20 év alatti embertől ezt a döntést nem lehet elvárni, hisz ebben a korban saját magunkat sem ismerjük még, nemhogy a világot.

Aztán kicsit később egy nagy szerelemben úgy döntünk valakivel, hogy összekötjük az életünket. Pedig annyi mindent nem tudunk még egymásról, az életünk alakulásáról, a kapcsolatokról. De döntünk, és mondjuk ebben a helyzetben, még ha valaki akarna sem tudna eltántorítani ettől.

Aztán telnek az évek, történik velünk egy csomó minden. Érnek veszteségek, örömök, új embereket ismerünk meg, más politikai rendszer vesz körül, és változunk. Elkerülhetetlen, hogy változzunk. És akkor rájövünk, hogy talán lenne más, ami jobban érdekelne, mint a mostani munkánk. Hogy a döntésünk nem azt hozta, amit vártunk. Hogy megváltoztunk, s már mások a prioritásaink, másmilyen társat szeretnénk magunk mellett, mint akit egykor választottunk. És ahogy jönnek ezek a felismerések, mindjobban összetörünk.

A teljes terjedelmű cikk a Blikk oldalán olvasható.