Várják a versenyzőket a Krüzselyi Erzsébet Szavalóversenyre

A Szatmárhegyi Református Egyházközség Lelkipásztori Hivatala Krüzselyi Erzsébet (Máramarossziget, 1875.03.21.- Szatmárhegy, 1953.10.15.) költőnő halálának 62. évfordulója alkalmából szeretne harmadik alkalommal istentisztelettel egybekötött szavalóversenyt szervezni. Célunk az, hogy felhívjuk a figyelmet a költőnő elfeledett irodalmi hagyatékára, hitvallástételére, nemes életére.

Krüzselyi Erzsébet korának elismert tehetsége volt. Elismertsége ellenére szomorú az élettörténete, hiszen nyolc éves korában elvesztette hallását, idős korára pedig látását. Ennek ellenére küzdelmei, kitartása, magyarságtudata, a szülőföldhöz való ragaszkodása, kisebbsége a kisebbségben, vallásossága mind példamutatásként szolgál a mai világban helyét kereső ifjúság számára: lehet itthon is minden nehézség ellenére megelégedetten, hálás szívvel, a jelent és a jövőt szolgálva élni - kinek mint/mi adatott.

A találkozó a partiumi költészet elfeledett értékei és a vallásosság összefonásával kínál lelki-szellemi fejlődést és megerősítést mindazoknak, akik érzik: valamire hivatottak kisebbségi létünk megszépítésében.

A szavalóversenynek többszörösen összetett célja van: elsősorban megismertetni és közkinccsé tenni Krüzselyi Erzsébet költőnő munkásságát. Másik cél a fiatalságban megerősíteni az erdélyi, közelebbről a partiumi irodalom megismerését, a versolvasás és szavalás szépségét, összekovácsoló erejét, ugyanakkor az iskolán kívüli tevékenységekben, többletmunkában, önképzésben, a tudás bővítésében, a hitéletben való gazdagodást.

A program közvetlen érintettje tehát maga a költői életmű, melynek népszerűsége újból megnőne. Továbbá közvetlenül érinti a szavalókat, akik ezáltal olvasnak, véleményt formálnak, értékrendet alakítanak, találkoznak, versenyeznek, hitet vallanak. A szavalóverseny közvetett érintettje a szervező egyházközség, és minden résztvevő felkészítő pedagógus és lelkipásztor, aki alternatív módon hozza közel a gyermekeket/ifjúságot - ezáltal a szülőket - az istenszeretethez, szülőföld szeretetéhez, identitástudathoz, áldozathozatalhoz. Közvetetten érintett még a település, ahol a program zajlik: az idelátogatókkal megismertetheti múltját, nevezetességeit, bizonyíthatja vendégszeretetét.

A költőnő egyházi körökben eddig is ismert volt, hiszen szép, dallamos versei eddig is gyakran elhangzottak egyházi ünnepélyeken. Mostani célunk pedig az, hogy ismertebbé tegyük egy szélesebb közönség előtt.

A találkozó arra az igényre is felel, hogy találja meg Krüzselyi Erzsébet helyét a magyar irodalomban, közelebbről a kisebbségbe szorult erdélyi magyarság szellemi, művelődési kincsestárában. Ennek az igénynek a megvalósulása előfeltételez olyan tevékenységeket, mint például egy átfogó kutatás a költőnővel kapcsolatosan: feltárásra és összegyűjtésre kerülnének a róla készült tanulmányok, cikkek, riportok, recenziók, esetleg tárgyi emlékek, stb. Ismertető készítése a költőnő életéről, életművéről, annak irodalomkritikai értékeléséről és besorolásáról. Ugyanakkor tervben van egy, a vele kapcsolatos tárgyi gyűjtemény megvalósítása, egy emlékszoba, emlékfal erejéig. Mindezeket bemutatjuk a felkészülőkkel és felkészítőkkel, hogy minél inkább megismerjék Krüzselyi Erzsébet költészetének üzenetét, erkölcsi és hitbeli hagyatékát. Ezúton szeretnénk megköszönni a Krüzselyi család részéről Krüzselyi Gizellának, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a költőnő személyes tárgyait.

A költőnő életművével való megismerkedés során az érdeklődő résztvevők közelebb kerülnek egy kétszeresen zárt világhoz, ahhoz az irodalomhoz, amely nem szerepel a tananyagban. Közel kerülnének egy olyan élethelyzethez, amelyekben az árvák, a süketek és vakok kénytelenek élni. Megélhetik azokat a kihívásokat, amelyekkel a fogyatékkal élők nap mint nap meg kell küzdjenek, ellenben látó és halló embertársaiknak ezen kihívások nem okoznak problémát, természetesnek tűnnek. A szervezés a vak és süket költőnő élettörténetén keresztül szeretne ösztönözni másokat is az elfogadásra, toleranciára, segítségnyújtásra, természetszeretetre, egy olyan személy életén és költészetén keresztül, aki mindmáig hatással lehet a fiatalságra.

„Református egyházunk hivatásából adódóan karolja fel a „kicsinyek", megalázottak és megszomorítottak ügyét, mint aki tudja, hogy Isten búzatáblájának betakarításánál nem csak széles, erős karlendítéssel, a rendet vágó aratókra van szükség, hanem az elhullott vagy széleken elmaradott kalászt szedegető gyengébbekre is."