A bolondballagás – a bankett mellett – az utolsó alkalom arra, hogy a végzősök még egyszer utoljára igazán szabad, gondtalan gyermeknek érezhessék magukat, önfeledten szórakozhassanak az iskolatársakkal, és persze néhány órára elfelejtsék, milyen fontos próbatétel előtt is állnak. Nem csoda hát, hogy a fiatalok és osztályfőnökeik minden tehetségüket latba vetették annak érdekében, hogy ez a nap feledhetetlen élményként megmaradjon mind a búcsúzók, mind a még maradók emlékében.
A hagyományokhoz híven a bolondballagás idén is egy, az iskola folyosóin keresztülvonuló parádéval indult, melyet az ifjabb diáktársak hangos üdvrivalgással és tapsviharral kísértek, majd a seregszemle a tanintézmény udvarán folytatódott. A különféle jelmezekbe bújt végzősök és osztályfőnökeik zeneszóra vonultak be a sportpályára, majd miután felsorakoztak, egymást követve a színpadon is bemutatkoztak egy-egy vicces jelenet vagy dalszerzemény előadásával.
A XII. A osztály kalózcsapatként szántotta a hullámokat, majd következtek a B-sek, akik egy nem mindennapi szépségversennyel készültek erre az alkalomra. A XII. C diákjai az ókori Görögországot hozták el a színpadra, a D-sekből lett orvosok pedig még a hordágyon hozott osztályfőnököt is „életre keltették”. Az E osztálynak köszönhetően betekintést nyerhettünk Borat nem túl tiszta választási kampányába, a a nem kevésbé kreatív F-eseknek köszönhetően pedig tucatnyi Pitbull-klón adott koncertet a népes közönségnek. A bolondballagást a végzősök rímekbe szedett búcsúbeszéde zárta – természetesen ezt is szigorúan az alkalomhoz igazítva.
A szerdán látott mókás jelmezeket csütörtökre díszes ünneplő fogja váltani, ugyanis délután 15 óra 30 perckor utoljára szól majd a csengő a Kölcseytől búcsúzó diákoknak.
