Obama szerint azért nincs szüksége külön kongresszusi felhatalmazásra, mert az a 2001-es felhatalmazás, amely lehetővé tette a katonai erő alkalmazását a szeptember 11-i terroreltámadások elkövetőivel szemben, valamint a Szaddám Huszein iraki diktátor megdöntésére vonatkozó 2002-es engedély érvényes az önmagát Iszlám Államnak (IÁ) tituláló terrorszervezet elleni támadásra is.
"De a kormányzat szinte semmit sem mondott arról, hogy miért nem sértené meg a Szíriára mért légicsapásokkal a fegyveres konfliktusokra vonatkozó nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát, ahogyan azt Szíria és Oroszország egyaránt állítja" - írta a The Daily Beast.
Az elnöki érvelést az alapvetően Obama-párti The New York Times című napilap is zavarba ejtőnek és elégtelennek nevezte.
A magazin emlékeztetett arra, hogy Washington 2011-ben komoly munkát fektetett abba, hogy megszerezze az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazását a Kadhafi-rendszer elleni légicsapásokhoz Líbiában. 2013-ban, amikor az Obama-kormány le akart sújtani a szíriai Aszad-rezsimre, megpróbálta elérni, hogy legalább külföldi parlamentek támogató határozatai révén valamifajta nemzetközi támogatással a háta mögött lépjen fel. (Mint emlékezetes, a brit törvényhozás elutasította a tervezett légicsapásokat, még mielőtt Obama elállt volna az elképzeléstől.)
Az IÁ olyan nem állami szereplő, amely legalább két szuverén állam területén fejti ki tevékenységét. Az ellene való háborút jogi szempontból az Egyesült Államok eddig az iraki kormány meghívásával indokolta, amely azonban aligha terjeszthető ki Szíria területére.
A The Daily Beast szerint az amerikai kormány többfajta jogi stratégián is dolgozik a szíriai beavatkozással kapcsolatban, amelyek azonban kivétel nélkül problémásak és ellentmondásosak. Ráadásul több szakértőt is aggaszt, hogy az Egyesült Államok olyan időszakban próbálja meg "kreatívan" alkalmazni a nemzetközi jogot, amikor Oroszország és Szíria magatartása miatt a korábbinál is nagyobb szükség lenne annak következetes betartására. Véleményük szerint Washingtonnak a tulajdon törvénytiszteletét nem attól kellene függővé tennie, hogy Moszkva és Damaszkusz milyen mértékben sérti meg a nemzetközi jogot.
Marie Harf amerikai külügyi szóvivő a szeptember 11-én megtartott sajtóértekezletén elutasította azt az orosz és a szíriai álláspontot, miszerint egy Szíria területén végrehajtott amerikai támadás a nemzetközi jog és a világszervezet Alapokmányának megsértését jelentené. Ez utóbbi kizárja egy ENSZ-tagállam területi épségének megsértését, amennyiben az érintett ország maga vagy a Biztonsági Tanács egy határozata erre nem ad felhatalmazást.
A lehetséges amerikai fellépés indoklásának egyik módja az lehetne, ha Washington az egyéni önvédelemre hivatkozna, mert ebben az esetben nem lenne szüksége az ENSZ BT felhatalmazására. Az Egyesült Államoknak azt kellene állítania, hogy amerikai alkalmazottakat közvetlen és azonnali veszély fenyeget egy államban, amit azonban az nem akar, vagy nem tud elhárítni. A The Daily Beast szerint azonban az egyéni önvédelemre történő hivatkozás ellentmondana az amerikai hivatalos személyek által az elmúlt héten adott nyilatkozatoknak, miszerint az IÁ közvetlenül nem fenyegeti az Egyesült Államok területét. (Ráadásul Szíriában jelenleg amerikai diplomáciai képviselet sincsen, amelynek védelmére hivatkozva katonai akciót lehetne indítani.)
Egy másik lehetséges megoldás az lenne, ha Washington együttműködne Bassár el-Aszad rendszerével az IÁ terroristáival szemben. Erre Szíria az elmúlt napokban mutatott is hajlandóságot, ám azt ugyanakkor határozottan leszögezte, hogy az olyan amerikai csapást, amelyet a határai között a beleegyezése nélkül hajtanak végre, agressziónak fogja tekinteni. John Kerry amerikai külügyminiszter a CBS-nek adott interjújában azonban kategorikusan elzárkózott a Damaszkusszal való koordináció gondolatától.
Egy harmadik lehetőség lehetne a kollektív önvédelem jogának alkalmazása, amelynek alapján az Egyesült Államok és szövetségesei azt állíthatnák, hogy Irak védelmében van szükség légicsapásokat végrehajtani abban a Szíriában, amely még a saját területe fölött sem gyakorol ellenőrzést. Egy ilyen magyarázat viszont az irakiak megvédésén felül nem indokolná Obama azon célkitűzésének megvalósítását, amelynek értelmében az Iszlám Államot nemcsak meggyengíteni, hanem elpusztítani is szükséges.
Nem lenne problémamentes az a variáció sem, amely szerint az amerikai kormány arra a - belföldön használt - érvelésre hivatkozna, hogy az IÁ elleni katonai műveletek voltaképpen csak az al-Kaida elleni háború folytatását jelentik. Ezt az érvelést ugyanis "össze kellene békíteni" azzal a ténnyel, hogy az IÁ és az al-Kaida egységei nap mint nap összecsapnak egymással szíriai területek birtoklásáért.
Az Egyesült Államok emellett a jövő héten, amikor Barack Obama elnököl majd a Biztonsági Tanács ülésén, megpróbálhatná elérni, hogy a világszervezet legfontosabb testülete engedélyezze a katonai erő alkalmazását az IÁ ellen, amit a múlt hónapban elfogadott, 2170-es számú határozatában még nem tett meg. Ezt azonban Oroszország nyilvánvalóan megvétózná.