Változhat a restitúciós törvény

Valamennyi típusú ingatlan természetbeni visszaszolgáltatását leállítaná a román kormány, amely egy olyan törvénytervezetet bocsátott közvitára, amely hatályon kívül helyezi a jelenlegi restitúciós törvények ilyen vonatkozású cikkelyeit.

A kormány várhatóan a jövő heti ülésén fogadja el a tervezetet, amely szerint a hatóságok a kártérítésre jogosult személyeket nem az ingatlan reális értékén kárpótolnák, hanem ennek az értéknek a 15 százalékára korlátozzák a kifizetéseket. A kárpótlást 10 éves határidőn belül kell folyósítani, a restitúcióban illetékes hatóságoknak pedig 90 napon belül kell dönteniük a kártérítési igénylésekről.

A román államot a strasbourgi emberjogi bíróság szólította fel 2010 őszén, hogy általános jelleggel orvosolja a nemzeti jogrendszerében található strukturális problémát az elkobzott ingatlanok után járó kártérítések ügyében, miután megállapította, hogy nem működőképes a román visszaszolgáltatási rendszer.
A bukaresti központi restitúciós hatóság csütörtökön tette közzé honlapján az új tervezetet, amelynek 22. cikkelyének 1-es bekezdése kimondja, hogy a jelenlegi törvényeknek a természetbeni visszaszolgáltatásra vonatkozó cikkelyeit hatályon kívül helyezi. Ez az intézkedés vonatkozna egyebek között az erdőkre és a mezőgazdasági területekre, az egyházak és a nemzeti kisebbségek közösségi ingatlanjaira, valamint a magánszemélyek által visszaigényelt területekre és épületekre is. Romániában jelenleg négy olyan fontosabb visszaszolgáltatási törvény van hatályban, amely érinti a romániai magyarságot.
A román restitúciós hatóság által közölt legfrissebb, 2011 végi adatok szerint a legtöbb kérvényt a 2001/10-es számú törvény alapján nyújtották be, amely magánszemélyeknek teszi lehetővé, hogy visszakérjék egykori ingatlanjaikat. Összesen több mint 202 ezer kérvényt tartanak számon, amelyek közül 79 965-öt bíráltak el kedvezően. Ezek közül 23 382 esetben szolgáltattak vissza természetben ingatlant, ami azt jelenti, hogy a hatóságok a benyújtott kérvények 11 százaléka esetében döntöttek természetbeni visszaszolgáltatás mellett.

Szakértők szerint ennek az alacsony aránynak egyik magyarázata lehet, hogy a kommunizmus idején a romániai városok nagyszabású iparosításon estek át, számos épületet, helyenként teljes lakótelepeket lebontottak, így sokan már csak kárpótlásra jogosultak. A több mint kétszázezer kérvény közül még 76 603 vár elbírálásra, ami a benyújtott igénylések 37 százalékát jelenti.
A kárpótlást igénylők összesen 50 538 kérvényt nyújtottak be, amiből 12 614 esetben ítélt meg a testület kártérítést. Az erdő és mezőgazdasági területek esetében 63 309 iratcsomót iktattak a központi restitúciós hatóságnál, amiből 15 133 esetében született döntés.

A nemzeti kisebbségek közösségi vagyona esetében 2154 kérvényt nyújtottak be, de ebből csak 574 esetben határoztak. Az egyházi ingatlanok esetében összesen 7246 igénylés érkezett, és 4552 esetben született döntés.
Markó Attila államtitkár, aki tagja az egyházi ingatlanok és a kárpótlások ügyében illetékes bizottságoknak, az MTI-nek csütörtökön elmondta: a nemzeti kisebbségek közösségi vagyona esetében nincs jelentős számú magyar vonatkozású igénylés, ezek száma mintegy 50-re tehető. Az erdélyi magyar történelmi egyházak viszont körülbelül 1500 igénylést nyújtottak be, ebből 1006-ot bíráltak el kedvezően, 92-t pedig elutasítottak. Az államtitkár szerint mintegy háromszáz egyházi ingatlan sorsáról kell még dönteni.

Rámutatott: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem ért egyet a természetbeni visszaszolgáltatás leállításával, hiszen a magyar szervezet mindig szorgalmazta ezt az alapelvet, ugyanis a természetbeni visszaszolgáltatás nem terheli az állami költségvetést, ez a "legolcsóbb kárpótlási forma" - mondta Markó Attila.