Választójogot kapunk?

A miniszterelnök szerint ma már nem a határon túl élő magyarok választójoga a kérdés, hanem annak majdani formája. Orbán Viktor erről a TV2 Tények című műsorának kedden adott interjúban beszélt, amelyben kitért arra is, szerinte az Alkotmánybíróságnak (Ab) sokkal hasznosabbá válik a munkája azzal, hogy a törvényekről már azok elfogadása előtt véleményt mondhat majd.

Arra a kérdésre, hogy miért csak akkor kapja vissza eredeti jogköreit az Ab, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken, Orbán Viktor azt mondta: ez egy kompromisszumos megoldás. "Ma a gyors, biztos és azonnal hatályba lépő gazdasági döntések jelentik a legfontosabb eszközét a válság elleni küzdelemnek. (...) Miután nekünk ezt a gyors döntéshozatalt az államadósság csökkentése érdekében kell használnunk, és gyorsan is kell haladnunk, ezért minden akadályt az útból el kell távolítani" - fejtette ki.

Az új magyarországi alkotmányba várhatóan bekerülő önvédelemhez való jogról a miniszterelnök úgy fogalmazott: "ne essünk át a ló másik oldalára, de menjünk el egész odáig, amíg nem válik a magyar közélet túl agresszívvá és erőszakossá az önvédelem jogának kiterjesztése miatt".

A gyermekek után járó szavazati jog lehetőségének elvetéséről kifejtette: egy "nagy félelem" működik ezzel összefüggésben, "az első reflexe nagyon sok embernek az az, hogy miután a roma családokban több gyermek van, mint a nem roma családokban, a romák részesedése a szavazóközösségben megnőne. És ezt nagyon sokan nem akarják". Ez egy nagyon erős vélemény - utalt a nemzeti konzultáció válaszaira. Hozzátette azonban, a konzultációs kérdőív tartalmazott egy olyan megoldást is, hogy családonként csak egy plusz szavazat járjon, és ez nem eredményezné "a cigány és a magyar népesség közötti arányok megváltozását", de az emberek ezt is elutasították.

Orbán Viktor kamerák kereszttüzében

Orbán Viktor kitért a határon túli magyarok választójogára is, amellyel kapcsolatban azt mondta: az nyilvánvaló, hogy az emberek a határon túli magyarokkal való összetartozást az egyik legfontosabb értéknek tekintik. "Szerintem ennek természetes eszköze a választójog" - közölte, kijelentve: nem az a kérdés, hogy van-e választójoguk a határon kívül élő magyaroknak, hanem, hogy azt milyen formában tudják kifejezni. A határon túli magyarok szavazati jogáról a választójogi törvény rendelkezik majd.

Az új alkotmányt megerősítő népszavazás lehetőségéről szólva megjegyezte, elméletileg nem lehet kizárni, hogy érdektelenség jellemezné a voksolást, vagy egy olyan politikai kampány indulna, amely elterelve az alkotmányról a figyelmet, a kormány elleni szavazásba csaphatna át. A valóság azonban az, hogy "mi nem a többség alkotmányát akarjuk megalkotni", hanem mindenkiét, ezt azonban konzultációval, nem pedig népszavazással lehet elérni - fűzte hozzá.