A főügyész éles támadást intézett az egyesített pénzügyi felügyelet (ANAF) ellen, amiért az a vagyonelkobzások töredékét tudta csak behajtani. Rámutatott, idén további 190 millió eurónyi, gyaníthatóan bűncselekményből származó vagyon zároltak a DNA ügyészei, akiknek a vádiratai alapján az év első nyolc hónapjában 660 vádlottak ítéletek el.
Mint mondta, a vádhatóságnak rengeteg munkája fekszik abban, hogy a korrupcióból származó vagyont - bankszámlákat, villákat, jachtokat - külföldön is felkutassa. "Mi tálcán átadjuk az ANAF-nak ezt, az állam ott ül egy halom jogerős ítéleten, és nem történik semmi. Ha a pénzügyminisztérium nem képes megbirkózni a feladattal, adja át másnak" - javasolta Kovesi.
A DNA évértékelő értekezletén tavasszal Klaus Iohannis államfő is szóvá tette, hogy a korrupciós ügyekben elrendelt vagyonelkobzások töredékét sikerül csak a pénzügyminisztériumnak behajtani. Rámutatott: ahogy nem "fakultatív", hogy egy elítéltet börtönbe zárnak-e, ugyanúgy a vagyonelkobzási rendelkezések is kötelező részei a korrupciós bírósági ítéleteknek, hogy a korrupciót ne csak büntessék, hanem a csábítás is megszűnjön.
A bukaresti kormány nemrég egy állami ügynökség létrehozását kezdeményezte, amely a büntető eljárások során lefoglalt vagy elkobzott vagyontárgyakat kezelné és értékesítené, az erről szóló törvénytervezetet azonban még nem vitatta meg a parlament. A román kormány szerint 2012 és 2014 között jelentősen nőtt a rendőrség és a vádhatóságok által lefoglalt vagyontárgyak mennyisége: értékük tavaly meghaladta a félmilliárd eurót.
A DNA főügyésze korábban is jelezte, hogy az igazságszolgáltatás csak akkor érhet el elrettentő hatást a korrupció elleni harcban, ha a vétkeseket nemcsak néhány év szabadságvesztéssel büntetik, hanem sikerül elkobozni tőlük a törvénytelenül megszerzett vagyont.
A bíróságok által elrendelt vagyonelkobzások mindössze 14 százalékát sikerült tavaly behajtani Romániában, de ez is jelentős előrelépés a korábbi évek 5 százalékos arányához képest.