Úrnapja az Eukarisztia ünnepe
Krisztus Testének és Vérének főünnepét, vagyis Úrnapját, a Szentháromság Vasárnapját követő csütörtökön tartja minden évben a Katolikus Egyház. Az ünnepet 1264-ben IV. Orbán pápa terjesztette ki az egész latin Egyházra a hit és a kultusz válaszaként azokra az eretnek tanításokra, amelyek kétségbe vonták Jézusnak az Eucharisztiában való jelenlétét.
Az Úrnapja gyökerei a 13. századig nyúlnak vissza. Az augustinánus rendi apáca, Liége-i Juliana isteni sugallatra hivatkozva fordult az eucharisztia-ünnep létrehozása érdekében a dominikánus St-Cheri Hugóhoz, Jacques Pantaléonhoz - a későbbi IV. Orbán Pápához -, és Robert de Thoret liège-i püspökhöz. Ebben az időben a püspökök beiktathattak helyi egyházi ünnepet. 1246-ban Robert püspök zsinatot hívott össze és elrendelre a Corpus Christi ünnep évente történő megtartását.
Általánosan elterjedt azonban csak Juliana és Robert püspök halála után lett az ünnep. 1263-ban egy zarándok cseh pap szentmisét tartott a bolsenai Szent Krisztina templomban. Az átváltoztatás pillanatában kétség szállta meg - valóban Krisztus testévé és vérévé válik-e a kenyér és a bor - amikor a megtört ostyából vércseppek hulltak az ostyaabroszra. A véres ostyaabroszt 1264. június 14-én Orvietóba vitték, ahol épp ott tartózkodott IV. Orbán pápa. A pápa 1264. szeptember 8-án kelt Transiturus bullájában hirdette ki, hogy minden évben a Pünkösd nyolcadát követő első csütörtökön tartsák meg Úrnapja ünnepét.
Szatmárnémetiben május 30-án, este 7 órától Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök ünnepi szentmisét celebrál a szatmárnémeti Székesegyházban, a mise után pedig, jó idő esetén körmenetet tartanak a város régi főterén.
