Ukrajna kilép a FÁK-ból

Ukrajna szerdán bejelentette, hogy vízumkötelezettséget ír elő az oroszok számára, kilép a Független Államok Közösségéből (FÁK), és azt kéri az ENSZ-től, hogy az nyilvánítsa demilitarizált övezetté a Krím területét.

"A kormánynak átfogó intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy az orosz csapatok elhagyják a Krím félszigetet, valamint elő kell készíteni a lehetőségét az ukrán egységeknek az elfoglalt területről történő kivonására" - jelentette ki Andrij Parubij, a kijevi nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára.

Ezzel párhuzamosan Olekszandr Turcsinov ukrán házelnök, ügyvivő államfő ultimátumot intézett a krími szakadár vezetéshez: három órát adott nekik arra, hogy szabadon engedjék az összes túszul ejtett ukrán katonát és civil személyt. Közölte, hogy figyelmeztették az orosz katonákat és a krími kormányt: ha kijevi idő szerint este kilenc óráig nem hagynak fel mindenféle provokációval az ukrán katonákkal szemben, valamint nem engedik szabadon a szerdán őrizetbe vett Szerhij Hajduk ellentengernagyot, az ukrán haditengerészet parancsnokát, továbbá minden foglyul ejtett katonát és polgári személyt, akkor a kijevi vezetés megteszi a megfelelő intézkedéseket, beleértve "technikai és technológiai jellegűeket" is.

Ukrajna FÁK-ból való kilépésével kapcsolatban a külügyi tárca korábbi közleményében sajnálatosnak nevezte, hogy az utóbbi időben a szervezet "a posztszovjet térségben az együttműködés és a konfliktusos helyzetek rendezése helyett egyes tagállamok, köztük az Oroszországi Föderáció érdekérvényesítő eszközévé vált".

Eközben Ungváron Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Magyarország és Kárpátalja stratégiai együttműködéséről, a határinfrastruktúra közös fejlesztéséről, a magyar kisebbség helyzetéről és a két országot érintő energetikai kérdésekről tárgyalt Kárpátalja megye vezetőivel. Németh Zsolt hangsúlyozta: Magyarország 23 éve támogatja Ukrajnát területi egységének és szuverenitásának megőrzésében, s ez a jövőben sem fog változni. Kijelentette: Budapest nem ismeri el a vasárnapi krími népszavazást, azt "Patyomkin-referendumnak" tekinti, s támogatni fogja az Oroszország elleni európai szankciók foganatosítását.

Korábban Martonyi János magyar külügyminiszter az amerikai CNN hírcsatornának adott interjújában azt mondta, hogy az Európai Unió egységes lesz az Oroszország elleni esetleges súlyosabb szankciók betartásában, mert tagországai nagyon függnek egymástól. Ugyanakkor kiemelte, hogy a tagországoknak szolidárisnak kell lenniük egymással, mert az egyes tagországokat az esetleges újabb szankciók különböző mértékben érintenék, így meg kell osztaniuk a terheket.

Az Egyesült Államok szerdán elítélte az ukrán katonai létesítmények elfoglalására irányuló orosz lépéseket. Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, Washington kész arra, hogy "Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megsértéséért további terheket rójunk Oroszországra".

Anders Fogh Rasumussen NATO-főtitkár szerint Oroszország terjeszkedése Ukrajnában a legnagyobb fenyegetés Európa biztonságára és stabilitására a hidegháború óta - ez áll abban a beszédben, amelyet a dán politikus szerdán Washingtonban mond el a Brookings Intézetben, s amelyet előre megszerzett az AP amerikai hírügynökség. Rasmussen beszéde "ébresztőnek" nevezi az orosz agressziót, és felhívja a figyelmet arra, hogy a NATO-nak a saját háza tájához közelebb kell összpontosítania figyelmét azután, hogy éveken át a szövetség területétől távol harcolt.



Nem sokkal korábban Oroszország azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy megsértették az 1994-es budapesti memorandumban vállalt kötelezettségeiket azáltal, hogy "aktívan hozzájárultak a kijevi államcsínyhez". A moszkvai bírálatokból a nap folyamán Brüsszelnek is kijutott, az Európai Uniót azzal vádolta meg az orosz kormány, hogy törölte Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének tervezett moszkvai utazását, mert az uniós vezetők "nem akarják hallani az igazságot" az ukrajnai válságról.

Szintén a szerdai napon Oroszország nyolc nyugati térségében kiterjedt hadgyakorlat-sorozatba kezdtek a hadsereg légi mozgatású (deszantos) erőinek tüzérségi alakulatai. A hadmozdulatok két hónapon át tartanak majd, több mint ötezer katona részvételével.

Az EU ezzel párhuzamosan újabb egymilliárd eurós kedvezményes hitelt ajánlott Ukrajnának. "Ukrajna és az EU létérdeke is az, hogy fenntartsuk a békét, a politikai és pénzügyi stabilitást a kontinensen" - közölte Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris kérdésekért felelős tagja.

Szerdán az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökeként Svájc, valamint India, Japán és Dél-Korea is elítélte a Krím Oroszországhoz való csatlakozását, Ausztrália pedig gazdasági szankciókat vezetett be Moszkva ellen. Ugyanakkor az orosz alkotmánybíróság egyhangúlag jogszerűnek minősítette a félsziget csatlakozásáról szóló orosz-krími megállapodást.

Ugyanakkor Oroszország nemzetközi elszigetelődése korántsem teljes körű: Kazahsztán "megértéssel fogadta", Nicolás Maduro, a hazájában heves kormányellenes megmozdulásokkal szembenéző baloldali-populista venezuelai elnök kifejezetten támogatta Oroszország krími lépéseit, míg Argentína elnöke, Cristina Fernández képmutatással vádolta az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát. A Kínai Kommunista Párt szócsövének tartott Global Times napilap pedig azt írta szerdai számában, hogy Putyin bizonyította elszántságát arra, hogy megvédi Oroszország érdekeit, s ezzel "lenyűgözte az egész világot".