Ukrajna gerillaháborúra készül

Ukrajnában gerillaháborúra készülnek orosz megszállás esetére, a főváros, Kijev közelében és az ország több más pontján partizánok új nemzedékét képezik ki egy esetleges invázióval való szembeszállásra - írta a Politico amerikai hírmagazin ukrajnai munkatársa.

Kijevtől 50 kilométerre eltávolodva eltűnnek az autóutak mellől a nyugati reklámok, a táj képe durvábbá és fejletlenebbé válik, szovjet stílusú, gondozatlan épületek, elhagyott gyárak uralják a vidéket. Alsóbbrendű, kráterekkel borított aszfalt-, majd földutak vezetnek az erdőségekbe, ahol végérvényesen eltűnik a nagyvárosi Ukrajna képe és az ember megérkezik egy erőszakosabb múltba, és talán egy véresebb jövőbe. Talán ilyen erdőségekben dőlhet el Ukrajna sorsa; itt képezik ki az ifjú partizánok új generációját, amelynek tagjai esküt tettek, hogy a végsőkig harcolni fognak, ha az oroszok ukrán földre lépnek - írta David Patrikarakos szabadúszó újságíró.

A Kijev közeli helyszínen az erdő mélyén található lepusztult épületekben rendezte be egy nem kormányzati szervezet a "főhadiszállását", ahonnan a partizánok kiképzését irányítják.

A fiatal partizánok egy régi mozgókonyhánál fogyasztják el ebédjüket, szomjukat egy fatönkre rakott vízcsőnél csillapítják. A táborban élők arra készülnek, hogy ha kell, mostoha körülmények között éljenek, és életüket adják Ukrajnáért.

"Sokan közülünk az alapokat sajátítják el, hogy ne öljenek meg bennünket a háború első percében" - mondta a 38 éves Tanyja, a tábor egyik vezetője, aki civilben tervezőgrafikus. Hozzátette: "lehet, hogy csak egy-két napig tudunk majd kitartani".

Ez a kiképzőtábor talán Ukrajna lehetséges jövőjét mutatja: egy 21. századi, nyugatias életvitelű ország visszatér a partizánháborúhoz.

A Politico munkatársa szerint nehéz felmérni az ukrajnai "neopartizán" mozgalom kiterjedtségét. Először is egy vadonatúj jelenségről van szó, amely lényegében csak azután kezdődött, hogy Oroszország márciusban bekebelezte a déli Krím félszigetet. Akkor jelent meg először a félelem attól, hogy az oroszok megszállhatják Ukrajnát. Másfelől a titokzatos neopartizán táborokról nincsenek pontos információk, csak mendemondák.

David Patrikarakos újságírót a kijevi biztonsági kabinethez közeli forrás úgy tájékoztatta, hogy tucatszámra létesülnek partizán kiképző táborok Ukrajna-szerte, szinte minden héten újabbak nyílnak. Mindegyiket magánszemélyek szervezik, a táborok működtetéséhez az állam nem biztosít forrásokat, de felügyeletet sem gyakorol felettük. Így pontos adatok sincsenek a táborok számáról, a mozgalom kiterjedtségéről.


Forrás: Politico.com

Ami azonban ilyen adatok nélkül is nyilvánvaló a Politico szerzője szerint az az, hogy a partizánháború eszméje teret nyert az ukránok körében. "Kijevi bárokban arról meséltek nekem férfiak, hogy mennek keletre, hogy gerillaháborút vívjanak" - írta a szabadúszó újságíró. Kijevi biztonsági forrása azt állította neki, hogy ha Moszkva Ukrajna megszállása mellett dönt, akkor széles körű partizán ellenállással kell majd számolnia.

Ez azonban Ukrajna történelmét tekintve egyáltalán nem meglepő. A Szovjetunió felbomlásával 1991-ben függetlenné váló országnak régi - bár vitatott természetű - partizán hagyományai vannak, amelyek 1942-ig nyúlnak vissza. Akkor alakult meg nemzeti félkatonai szervezetként az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA), amely Ukrajna függetlenségéért küzdött, tagjai a németekkel és a szovjetekkel egyaránt harcoltak a második világháború alatt. A vitatott megítélésű Sztepan Bandera vezette partizánok az ország nyugati részén fegyvert ragadtak a szovjetekkel és a lengyelekkel szemben is, utóbbiakkal szemben etnikai tisztogatásokat is végeztek Volhíniában és Kelet-Galíciában. Moszkvának csak jóval a háború befejeződése után, 1949-ben sikerült végleg legyűrnie ezt a partizán ellenállást, de egyes csoportok még az 1950-es évek elején is harcoltak a szovjetek ellen. Az ukrán partizánok nagyobb vérveszteséget okoztak a szovjet csapatoknak, mint amekkorát azok csaknem 40 évvel később Afganisztán megszállásakor elszenvedtek.

A mostani neopartizán táborok "diákjai" egyszerű állampolgárok, elsősorban fiatalok és középkorúak, nagyjából fele-fele arányban férfiak és nők, a táborban farmert és terepruhát viselnek. A Politico munkatársa által meglátogatott tábor vezetői közé tartozó Tanyja, amikor huszonéves fiatal lányok AMK-47-es gépkarabélyokkal az oldalukon menetelve tértek vissza egy gyakorlatról, elmondta: "mi a svájcihoz vagy az izraelihez hasonló népi hadsereget akarunk létrehozni, de ez hosszú távú cél".

Tanyja taktikájuk lényegét felfedve kifejtette: "találékonynak kell lennünk, mert nem harcolhatunk szemtől szembe az oroszokkal, ez a fajta hadviselés lehet az egyetlen esélyünk".

Ukrajna új partizánjai általában 40 fős csoportokban gyakorolnak. Fő fegyverük az AK-47-es karabély vagy annak korszerűbb változata, az AMK-47-es. A gerillaháborúra készülő fiatalok saját maguk vásárolják meg hetente a lőszert a gyakorlatozáshoz. Egyéb fegyvereik is vannak, amelyeken elsősorban azok össze- és szétszerelését gyakorolják. Az erdőkben és mezőkön, természetes és merterséges akadályok és létesítmények között gyakorolják a rajtaütés technikáit.