Az ötlet az előző évtized elején Nagyecsedről indult, sőt, a kezdeményezésből magyar-román határon átnyúló pályázat is készült, ám az sajnos elbukott, mondta el a Szatmár.ro megkeresésére Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője. A tervet viszont mind a magyarországi, mind pedig a romániai érintettek kivitelezhetőnek és kivitelezendőnek tartják. Még ha nem is a régi nagyságában. Az elképzelések szerint a határ két oldalán tíz-tíz hektárnyi területet töltenének fel vízzel. Az így kialakult két lápot egy csatornával kötnék össze.
„Előzetes számításaink szerint a két láp kialakítása egyenként olyan 300.000 euróba kerülne, a csatornával és a tervek, tanulmányok elkészítésével szerintem olyan egy millió euróból meg lehetne valósítani", mondta Békéssy.
A szakember szerint ezzel a lépéssel fel lehetne lendíteni a környék turizmusát, hisz a lápvilágba vissza lehetne telepíteni az onnan kihalt, de amúgy őshonos növény, állat - és madárfajokat. A lápvidék kialakítása és fenntartása új munkahelyeket is teremtene, régi foglalkozásokat is fel lehetne éleszteni.
„Az egykori láp talaja gazdaságilag nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Feltöltésével létre tudnánk hozni egy természetvédelmi területet", fejtette ki Békéssy.
A következő lépésként a magyar fél is látogatást tesz a partiumi területeken, majd kezdődhet a pályázati munka előkészítése: a megvalósíthatósági hatástanulmány, a technikai tervek stb. „Ha sikerülne szerencsésen pályázni, akkor három éven belül akár már ismét beszélhetnénk Ecsedi-lápról", mondta Békéssy Erzsébet.
Az Ecsedi-láp az Alföld legnagyobb összefüggő mocsárvilága volt, területe elérte a Balaton kétharmadát. A 450 négyzetkilométer lápvilág egyharmada Erdélyben volt. Húsz település vette körül: Nyírség oldaláról Mátészalka, Nyírcsaholy, Fábiánháza, Nagyecsed, Tiborszállás, Mérk, Vállaj, az Erdőhát felőli oldalról Domahida, Kismajtény, Csengerbagos, Csengerújfalu, Ura, Tyukod, Porcsalma, Ököritófülpös, Győrtelek, Kocsord míg a Szatmári-síkság felől Kálmánd, Kaplony, Börvely és Csanálos.
A lápot 1898-ban csapolták le. A tápláló patakokat a Krasznába, a belvizet pedig a Krasznába és a Szamosba vezették, árvízvédelmi töltéseket építettek. Nagymajtény és Vásárosnamény között 66 kilométer hosszan új medret ástak a Krasznának - a vállalkozás viszont nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a talaj nem bizonyult táplálónak. Ráadásul egy sor endemikus növény, állat - és madárfaj eltűnt a vidékről.
A Környezetvédelmi Ügynökség a témával kapcsolatban március 28-án, szerdán 12.00 órai kezdettel közvitára várja az érdeklődőket a Börvelyi Általános Iskolában.