A DNA szerint Ochi 2011-ben a Brassó megyei tanács alelnökeként egy megyei út javítására kiírt közbeszerzés elbírálásakor követett el törvénytelenségeket választási haszonszerzés céljából.
Ochi a negyedik olyan törvényhozó, akit nem volt hajlandó kiadni a bukaresti parlament a tavaly novemberi elnökválasztás óta.
A korrupcióellenes jelszavakkal kampányoló Klaus Iohannis államfővé választása után rövid ideig a szociáldemokrata parlamenti többség is jóváhagyta a meggyanúsított honatyák "kiadását" az igazságszolgáltatásnak, és csak az utóbbi hónapokban fordult elő egyre gyakrabban az, hogy elutasították a DNA egy-egy kérését.
Márciusban Klaus Iohannis román államfő és több nyugati ország bukaresti nagykövetsége szót emelt amiatt, hogy a szenátus nem járult hozzá a korrupcióval gyanúsított Dan Sova szociáldemokrata szenátor - Victor Ponta kormányfő volt kampányfőnöke - előzetes letartóztatásba helyezéséhez.
A szociáldemokraták minden esetben azzal érveltek, hogy az őrizetbe vétel elutasítása önmagában nem lehetetleníti el az igazságszolgáltatást, mert a bíróság akkor is elítélheti a törvényhozót, ha nem a fogdából viszik a tárgyalásra.
Romániában egyre több politikus - köztük Traian Basescu volt államfő, Ponta egykori politikai ellenfele is - azt hangoztatja, hogy "túl sok a bilincscsörgés" a DNA körül. Szerintük az ártatlanság vélelmét élvező gyanúsítottak szabadságjogait csak kivételes esetekben szabad korlátozni, tehát az előzetes letartóztatás valójában kivétel kéne legyen, nem pedig szabály.
Romániában a politikai nyilatkozatokra vonatkozó mentelmi jog mellett a törvényhozóknak más előjogokat is biztosít az alkotmány: csak a parlament jóváhagyásával lehet őrizetbe venni őket, vagy házkutatást elrendelni ellenük.