Az új főérsekség 8 megyét vett át a nagyszebeni Erdélyi főérsekség területéből.Kolozs-, Fehérvári-, Körös-vidéki és Máramarosi Főérsekség néven új egységet hozott létre Erdélyben az ortodox egyház, Kolozsvár székhellyel. Az új főérsekség 8 megyét vett át a nagyszebeni Erdélyi főérsekség területéből: Kolozs-, Bihar-, Szilágy-, Szatmár-, Máramaros-, Beszterce-, Fehér- és Maros megyéket. A nagyszebeni, Erdélyi Főérsekség továbbra is működik majd, kisebb hatáskörrel: Szeben, Brassó, Kovászna és Hargita megyében.
A Szinódusnak kedden kellett volna ez ügyben döntést hoznia, de a főpapoknak nem sikerült megegyezniük. A tanácskozás alatt a bukaresti patriarkátus épülete előtt több mint ötszáz, főleg erdélyi hívő és lelkész tüntetett az erdélyi egyházkerület kettéosztása ellen. A tömeg a pátriárkával akart beszélni, ám helyette Laurentiu Streza erdélyi főérsek jelent meg az utcán, és nyugalomra intette a tömeget, javasolva, hogy térjenek haza.
Az erdélyi ortodox főérsekség kettéosztásáról tavaly év végén döntött az ortodox egyház Szinódusa, a kolozsvári főpap Bartolomeu Anania javaslatára. Elemzők szerint Ananiat az késztette erre, hogy Plamadeala főérsek elhunyta után nem őt, hanem a nagyszebeni Laurentiu Strezat választották főérseknek.
Vasárnap mintegy 2000 ortodox hívő tüntetett Nagyszebenben az erdélyi egyházkerület megosztása ellen. A hívők szerint az egyház egysége előbbre valóbb, mint egyes vezetőinek hatalmi harca. Azt is furcsállják, hogy a zsinat kinevezte Bartolomeu Ananiat az új főérsekség élére, jóllehet ezt a tisztséget választással lehet elnyerni.
Az ortodox egyház közleménye szerint a felosztásról hozott döntés nem a megosztásról szól, hanem arról, hogy két kisebb egység hatékonyabban működhet, mint egy egész Erdélyre kiterjedő egyházkerület. A zsinat döntését Vicentiu Ploiesteanu vikárius jelentette be, aki hangsúlyozta: a határozat értelmében a főérsekségek vezetői rendszeresen, évente legkevesebb háromszor kell, hogy tanácskozzanak a közös erdélyi stratégia kialakításának ügyében.
(CENA)
