Halálos áldozatot követelt Bulgáriában a nyugat-nílusi vírus, Görögországban három áldozatot jegyeztek. A romániai hatóságok készültségben vannak.
Készültségben vannak az egészségügyi hatóságok az országban, ugyanis vélhetőleg Görögországból - Bulgárián keresztül - Romániába is kerültek agyhártyagyulladást terjesztő szúnyogok. Az Egészségügyi Minisztérium szakemberei szerint Romániában még senki sem kapta el a betegséget szúnyogcsípés következtében.
A Szatmár Megyei Közegészségügyi Hatóság adatai szerint, az elmúlt évben egy szatmári sem fertőződött meg a Nyugat-nílusi lázzal szúnyogcsípés következtében, azonban az igazgatóság figyelemmel követi térségünkben az esetleges megbetegedéseket.
A felkészültség azonban nem árt, ha pedig tüneteket észlelnek magukon a lakosok, jobb minél előbb orvoshoz fordulni.
A fertőzés az esetek 80 százalékában tünetmentes. A fertőzöttek 20 százalékánál alakul ki a nyugat-nílusi láz. A betegség lappangási ideje 2-14 nap. Legfontosabb tünetei a láz, fejfájás, gyengeség, bőrkiütések, megduzzadt nyirokcsomók, szemfájdalom. Súlyos esetben a vírus az agy vagy a gerincvelő gyulladását is előidézheti. A központi idegrendszer érintettségének legjellemzőbb kezdőtünete az erős fejfájás. Ezt követően tudatzavarok, végtagbénulás, agyideg-sérülés, tremor (remegés) és mozgászavarok jelentkeznek.
Szúnyogok terjesztik a betegséget
A gerincvelő gyulladása ritkább jelenség. Legfontosabb tünete a végtagok aszimmetrikus bénulása, melyet sok esetben idegfájdalom előz meg. A bénulás más tünetek (láz, fejfájás, stb.) nélkül, önmagában is előfordulhat. A legsúlyosabb betegség tünetei a következők: láz, gyomor-bélrendszeri tünetek, mozgásszegénység, mozgásszabályozási zavarok, szemideg-gyulladás, epilepsziaszerű görcsök, izomgyengeség, értelmi zavarok, gerincvelő gyulladás. Olykor a nyakon, a törzsön, karokon és az alszárakon foltos vagy kanyarószerű kiütések jelentkezhetnek. A legutóbbi járvány során szívizom-gyulladást, hasnyálmirigy-gyulladást és viharos lefolyású májgyulladást is megfigyeltek.