Új alkotásokkal bővül a Művészeti Múzeum gyűjteménye
Nemzetközileg is ismert művész alkotásaival bővült a Szatmár Megyei Múzeum Művészeti részlegének tárháza: Elefánt György felajánlása nyomán ugyanis Szatmárnémeti birtokába került Adler Ernő Kaba, azaz Elijahu Wolf Adler életműve.
A Tel-Avivban élő Elefánt György Szatmárnémetiben született, Kolozsváron szerzett matematika-tanári diplomát, majd az izraeli fővárosban ismerkedett meg Adler Kaba munkásságával. Itt elkezdte gyűjteni a művész hagyatékát, amelyet aztán 2011-ben kettejük szülővárosának, Szatmárnémetinek ajánlott fel. Kérésére és Ilyés Gyula polgármester kezdeményezésére a festményeket, grafikákat, akvarelleket, szénrajzokat és személyes tárgyakat tartalmazó hagyaték a Művészeti Múzeum tulajdonába került. Az intézmény pedig vállalta, hogy az alkotásokat kiállítja és hozzáférhetővé teszi a művészet kedvelői, a kutatók és a sajtó számára.
Adler Ernő Kaba 1912 november 29.-én született szatmárnémetiben, az akkori Petőfi utcában. Tizenkét évesen került Nagybányára, a híres festőiskolába, majd 1926-1929 között Budapesten, az Iparművészeti Iskolában, még később pedig Olaszországban tanult. Első önálló tárlata alig 22 évesen, Szatmárnémetiben nyílt meg 1934-ben.
Felfelé ívelő pályafutását a második világháború törte meg: 1942-ben Ukrajnába került munkatáborba, onnan szabadulván pedig 1944-ben Auschwitzba. Előtte azonban még elkészített Scheffler János püspök arcképét - az egyetlent, ami a vértanúpüspökről valaha is készült. A koncentrációs táborban tehetsége mentette meg életét. Egy, a civil életben irodalomtanár SS tiszt festőversenyt hirdetett, amit Adler nyert meg. Az életét megkímélték - ellentétben a másik tizenkilenc próbálkozóval.
A koncentrációs tábort túlélte, szülei és felesége viszont nem.
Hazatérvén a nácizmus után jött kommunizmus, neki pedig nem volt maradása. Egyes statisztikák szerint 1948-ben 18.000 zsidó menekült Romániából Magyarországon és Ausztrián keresztül Izraelbe - ő is köztük volt. Az új hazában felvette az Elijahu Wolf Adler nevet és 1989-ben, Tel-Avivban bekövetkezett haláláig alkotott, jelentős szerepet játszva az izraeli magyar nyelvű kultúrcsoport tevékenységében.
