Több, mint ezerrel csökkent Tasnád lakossága
Újabb népszámlálási adatokat elemezve meg tudjuk erősíteni a korábban felállított tételeinket: a Szatmárnémeti melletti falvakat leszámítva szinte mindenütt csökkent a lakosság; a legtöbb helyen nőtt a romák száma - akik leginkább a magyart jelölik meg anyanyelvüknek.
Az RMDSZ sajtóirodája újabb hét község adatait összegezte és juttatta el szerkesztőségünkbe, köztük a megye harmadik legnagyobb településének, Tasnádnak az statisztikáit is. A kisváros esetében már-már megdöbbentő visszaesést regisztrálhattunk az elmúlt tíz évben: több, mint ezer lakossal esett vissza a település lakosságának száma. Amíg 2001-ben még 9528-an laktak Tasnádon, addig ez a szám idén őszre visszaesett 8414-re.
Szintén komoly visszaesést produkált Aranyosmeggyes község is, ahol 7249-ről 6526-ra esett vissza a lakosság száma. Vámfaluban közel háromszáz a mínusz (3669-ről 3358-ra), míg Érkáváson (2539-ről 2350-re) és Sződemeteren (1468-ról 1293-ra) megközelítőleg kétszázas visszaesésről beszélhetünk.
Az ellenpéldát, akárcsak korábban Pusztadaróc és Lázári esetében, a Szatmárnémeti szomszédságában lévő községek jelentik: Szatmárpálfalván majdnem négyszázzal (4359-ről 4727-re), Vetésen pedig majdnem kétszázzal (4475-ről 4654-re) emelkedett a lakosság száma
Értelemszerűen hasonló változásokat észlelhetünk az etnikai csoportok terén is: Szatmárpálfalván majdnem kétszázzal nőtt a magyarok (2063-ról 2291-re) és és mintegy hússzal a románok (1888-ról 1906-ra) száma. Vetésen majdnem százzal nőtt a románok száma (2183-ról 2274-re), csökkent viszont a magyarságé (2050-ről 1966-ra). Jelentősen megnőtt ugyanakkor a romáké: 116-ról 263-ra.
A romák száma leginkább Aranyosmeggyesen (184-ről 458-ra) és Érkáváson (116-ról 419-re) emelkedett és az újonnan vizsgált hét község közül egyedül Vámfaluban esett vissza: 74-ről 12-re. Ezzel szemben a magyarságé csak Szatmárpálfalván, a románságé pedig csak ott nőtt, ahol az összlakosság is nőtt: tehát Szatmárpálfalván és Vetésen.
A most elemzett településeken egyre inkább elolvad a német kisebbség: amíg számuk Tasnádon 71-ről csak 61-esett vissza, addig Aranyosmeggyesen 36-ról hatra.
Az újabb adatok is megerősítik, hogy a romák csak elenyésző mértékben jelölik meg a cigányt anyanyelvüknek - számuk Tasnádon 221-en, miközben 960-an vallották magukat cigánynak. Ezzel szemben Érkáváson 828, önmagát magyarnak valló személy mellé 1203 magyar anyanyelvű jut. Hasonló a helyzet Szatmárpálfalván (2291 -2749) vagy Vetésen (1966 - 2673). Utóbbi két településen 510 illetve 263 személy vallotta magát roma nemzetiségűnek - de csak heten illetve öten mondták azt, hogy cigány az anyanyelvük.
