Noha a tavalyi tucatnyi önkormányzathoz képest idén csak nyolc helyhatóság - Szatmárnémeti, Krasznabéltek, Piskolt, Mikola, Csomaköz, Erdőd, Szaniszló és Érszakácsi - vett részt a kampányban, nagyfokú sikerként könyvelhető el, hogy hetvenkilencről 174-re nőtt az önkéntesek száma. Csak Érszakácsiban hetvenen szedték a parlagfüvet.
Mindez persze mit sem ért volna, ha nem társul jelentős eredménnyel. Erről azonban ebben az esetben nincs szó, hisz összesen 1305 kilogrammnyi parlagfüvet sikerült összegyűjteni - szemben a tavalyi 682 kilogrammal. Egyedi esetet képezett Csomaköz, ahol kaszával vágták le a növényt az utak és a mezőgazdasági területek mentén. A gyomot zsákokba szedték, majd a szamosdobi ökologikus szeméttározóba kerül, ahol komposztálják majd.
Szatmárnémetiben a Környezetvédelmi Ügynökség munkatársai és a Stea Egyesület által gondozott utcagyerekek Marcela Papici alpolgármester támogatásával a Nagyrét oldali (Depozitelor) út mentén gyűjtötték a parlagfüvet. Az eredeti célterület a Batizi út mente volt, ám a gyerekek részvétele és a forgalmas útszakasz közelsége miatt ez megváltozott. A szorgos munka után a résztvevő gyerekek megkapták jól megérdemelt jutalmakat, egy-egy pizzát.
A parlagfű, amely akár 1,5-2 méter magasra is megnő, nem őshonos faj Európában. Az első világháborút megelőzően, gabonaszállítmányokban került át Észak-Amerikából. Európában először Franciaországban és Németországban észlelték. Szatmár megyében Karácsony Károly botanikus figyelt fel rá elsőként Piskolt környékén 1974-ben.
A síkságokat, a napfényt és a szabad területeket kedveli. Leginkább a károlyi, a tasnádi és a Szamos síkságon lelhető fel. Kedveli az elhagyatott, lepusztult területeket, ezért gyakori az utak mentén. Nagy mennyiségű pollenjét a szél viszi tovább és jelentős allergikus reakciókat vált ki. A szakemberek javasolják, hogy a növényt a gyökerétől tépjük ki a földből, vagy ha kaszáljuk, akkor 10 centiméternél alacsonyabban tegyük.