Több mint 180 millió lejes kárt okozott az aszály Szatmár megyében

„Súlyos a helyzet a megyében", kezdte szerdán az idei aszálykárokról szóló sajtótájékoztatót Eugeniu Avram prefektus. Azt viszont természetesen ő sem tudta megmondani, a gazdák mikor kaphatják meg a kártérítést.

A mezőgazdasági minisztérium által megszabott határidőre, szeptember 30-ra sikerült összegeznie a Szatmár megyei prefektúrának a megyét ért aszálykárokat. Ezek szerint több mint 90 ezer hektár sínylette meg az aszályt és a kánikulát az idei nyáron, mindez pedig mintegy ötezer - fizikai és jogi - szeméyt érint. A keletkezett kár összege pedig meghaladja a 180 millió lejt!

Az összegzés szerint százalékosan a szója, reál számokban viszont a kukoricatermelők jártak a legrosszabbul. Avram beszámolója szerint ugyanis mintegy 39.000 hektár kukoricát, 13.000 hektár napraforgót, 4500 hektár szóját és 2000 hektár cukorrépát tett tönkre az aszály.

A legnagyobb károkat Érendréd, Mezőterem, Nagykároly és Szilágypér környékén regisztrálták, itt a termés 80%-a ment rá az aszályra. A súlyosan sújtott területek tekintetében Érkávás (több mint 4000 hektár), Majtény (4000 ha), Érendréd (3000 ha), Sárközújlak (3000 ha), Nagykároly (2500 ha), Ákos (2200 ha) és Krasznaterebes (2000 ha) áll a nem kívánatos lista élén. A másik végletet Berekszó, Avasújfalu, Komorzán, Kányaháza és Tartolc képezik - ezekben a községekben nem jelentett senki aszálykárt.

Avram örömének adott hangot, hogy Szatmár megye az elsők között tudta összesíteni az aszálykár adatait, sok más megyében ugyanis a határidő lejárta ellenére is tart még a felmérés. Bírált ugyanakkor egyes, meg nem nevezett önkormányzatokat, „ahol a polgármesteri hivatalok eleinte sokat értetlenkedtek".

A kormánybiztos arról is beszélt, hogy a felmérés eredményeit a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségnek (APIA), valamint az Adó- és Pénzügyi Hivatalnak is eljuttatták. Ez azért fontos, hogy előbbi lássa, nem az elvégzett munka minősége miatt maradt el a várt termelés és így kifizesse a szubvenciót, utóbbi pedig a várt bevételnél kisebb hozam után követelje az adót.

Arra a kérdésre Avram nem tudott válaszolni, hogy a gazdák mikor vehetik fel a kártérítést. Ez egyrészt két különböző forrásból származik majd: a mezőgazdasági minisztériumtól, illetve az Európai Unió Szolidaritási Alapjából. Ugyan Brüsszel szeptember 30-ra kérte az országos összesítés eredményét, ez - Romániáról lévén szó - „természetesen" késik. Jogi személyek esetében pedig csak tavasszal várható a kártérítés, miután azok elkészülnek az idei év könyvelési mérlegével.