Több mint 1700 halott a Haiyan szupertájfun után

A Fülöp-szigeteki kormány keddi közlése szerint 1744-re nőtt a Haiyan tájfun áldozatainak száma, de a végleges szám várhatóan ennek a sokszorosa lesz. Az ENSZ azt közölte, hogy több mint háromszáz millió dollár segélyre van szükség a természeti katasztrófa által érintett százezrek megsegítésére.

A hatóságok és a világszervezet becslése szerint mintegy tízezren vagy annál is többen halhattak meg a pusztító tájfunban, amely múlt pénteken csapott le a szigetországra. A viharban legalább két és fél ezren megsérültek, több mint kétezer embert eltűntként tartanak nyilván.

Leyte tartományban - ahol a tájfun a legnagyobb pusztítást végezte - számos településre még kedden sem tudtak eljutni a mentőcsapatok. Egyes félelmek szerint a halálos áldozatok száma csak Tacloban városában ötszámjegyű lehet. "Leginkább az aggaszt, hogy mennyi helyről nincs még semmilyen információnk. Amikor ekkora csönd van, akkor általában nagy a baj" - mondta egy amerikai segélymunkás az NBC televíziónak.

A szélvihar Délkelet-Kínában és Észak-Vietnamban is károkat okozott, sokan meghaltak. A Hszinhua hírügynökség arról számolt be kedden, hogy több mint ezer iskolás és tanár rekedt a víz fogságában Kuanghszi Csuang autonóm terület egyik falujában. A tanintézet földszintjét másfél méteres víz árasztotta el. Kuanghsziban 25 ezer embert kellett kitelepíteni a tájfun miatt.

Helyszíni jelentések szerint a Fülöp-szigeteken napokkal a természeti csapás után is káosz uralkodik, sok településsel nem sikerült helyreállítani a közlekedési és távközlési összeköttetést, a segélyek kiosztása akadozik. Tacloban városát zűrzavar jellemzi: az önkormányzat gyakorlatilag nem működik, a kórházi dolgozók vagy családtagjaikat mentik, vagy élelem után kutatnak a betegek ellátása helyett, a település közel 300 fős rendőri kontingenséből pedig csupán húszan jelentkeztek munkára a katasztrófa után.

Jelentős gondot okoz a fosztogatás és a rossz biztonsági helyzet is, ami miatt egyes jelentések szerint a hadsereg repülői több katonát szállítanak Taclobanba, mint segélyt. A segélyszállítmányokat helyenként fegyveresek védik. "Gyakorlatilag a hadsereg az államhatalom egyetlen szerve, amely jelenleg működik itt. Ez nem jó, nem lenne szabad átvennünk a kormány (szerepét)" - mondta egy Fülöp-szigeteki katona a Reuters hírügynökségnek.

Egy Fülöp-szigeteki tábornok arról számolt be az AP hírügynökségnek, hogy Tacloban egy börtönéből számos elítélt megszökött, miután ledőlt a létesítmény fala. Nem tudni pontosan, hányan szabadultak ki a börtönből, ahol mintegy 600 ember töltötte büntetését.

Az Egyesült Államok kedden a Fülöp-szigetek partjaihoz vezényelte a George Washington repülőgép-hordozót és négy másik hadihajót, hogy segédkezzenek a mentési munkálatokban. A hajóraj a tervek szerint két-három napon belül ér a katasztrófa helyszínére. Az amerikai hadsereg hétfő óta repülőkkel segédkezik az élelmiszer-, ivóvíz- és gyógyszersegélyek célba juttatásában a Fülöp-szigeteken.



Kanada egy 35-50 fős katonai katasztrófamentő egységet küld a Fülöp-szigetekhez egy C-17-es szállító repülőgép fedélzetén - jelentette be John Baird külügyminiszter, hozzátéve, hogy ezt az első gépet továbbiak követik majd, és hogy nyolc katonai mentő már vasárnap elindult a térségbe. A kanadai mentők a szükségszállások kialakításában és az élelmiszerosztásban segítenek.

Nagy-Britannia az éppen Szingapúrban tartózkodó Daring rombolót és szintén egy C-17-es szállítógépet vezényelt a Fülöp-szigetekhez - jelentette be hétfő este David Cameron brit miniszterelnök.

A tokiói kabinet kedden közölte, hogy katonákat küld a délkelet-ázsiai országba, ők a helyreállításban fognak segédkezni a helyi hatóságoknak. Tokió hétfőn már küldött egy 25 fős orvoscsoportot a Fülöp-szigetekre.
Valerie Amos, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese kedden Manilában bejelentette: több mint háromszáz millió dollár segélyre van szükség a Fülöp-szigeteki tájfun által érintett százezrek megsegítésére.

"Egyelőre még korai lenne megbecsülni a károk pontos mértékét, de az egyértelmű, hogy nagy szükség van (a segélyekre). Az embereknek élelmiszerre, vízre, menedékre van szükségük, meg kell védeni őket. Útjára indítottunk egy akciótervet (...) és nagyon remélem, hogy támogatóink bőkezűek lesznek" - nyilatkozott Amos. Az ENSZ célja, hogy legalább 301 millió dollár értékben gyűjtsön össze adományokat a katasztrófa által sújtottak számára - tette hozzá.

Az ENSZ eddig 25 millió dollárt szabadított fel sürgősségi alapjából. Az Egyesült Államok további 20, Nagy-Britannia 16, az Európai Unió 11, Japán 10, Ausztrália 9,4, a Vatikán pedig 4 millió dollárnak megfelelő összeget ajánlott fel a Fülöp-szigeteknek. Több más ország és segélyszervezet néhány milliós adományt ígért, míg a Manilával területi vitában álló Kína eddig mindössze százezer dolláros támogatást helyezett kilátásba.

A Fülöp-szigeteki hatóságok összesítése szerint legalább kétmillió embert érintett a múlt héten lecsapott Haiyan tájfun, amely az eddigi egyik legsúlyosabb volt (a széllökések helyenként elérték a 378 kilométeres óránkénti sebességet is). A szupertájfun a szigetország 41 tartományában okozott károkat, legkevesebb 23 ezer épület romba dőlt vagy megsérült, s egyes tengerparti települések romhalmazzá váltak.

Klaus Töpfer, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának korábbi vezetője, volt német környezetvédelmi miniszter szerint a Haiyan tájfun a klímaváltozás veszélyeinek újabb bizonyítéka.