Tíz éve halt meg a holland sörkirály
Tíz éve, 2002. január 3-án halt meg Alfred Henry Heineken holland sörgyáros, aki világmárkává fejlesztette az apjától örökölt vállalatot. Az MTVA-Sajtóadatbank portréja:
1923. november 4-én született Amszterdamban, ekkor már több évtizede működött a családi vállalkozás. Gerard Adriaan Heineken 1863-ban vásárolta meg Amszterdam legnagyobb, még a 16. században alapított sörfőzdéjét, amelyet Heineken és Co. névre keresztelt át.
A nagypapa szorgosan tanulmányozta a szakma híreit, így az elsők között tért át a sör felső erjesztéséről a fenékerjesztésre, vezetett be minőségellenőrzést, dolgozta ki egyedi sörélesztőjének receptjét. A vezetést 1914-ben Henry Pierre Heineken vette át, az ő irányításával kezdődött meg a nagyszabású export és a külföldi gyárak építése, az elsőt 1931-ben az akkor még holland gyarmat Indonéziában adták át. Az amerikai szesztilalom feloldása után három nappal már megérkezett a tengeren túlra az első Heineken sörszállítmány - talán ennek is köszönhető, hogy az Egyesült Államokban ma is a Heineken a legkedveltebb import sör.
Alfred Henry Heinekent természetesen a családi vállalkozás élére szánták, ahová 19 évesen lépett be. 1946-tól az amerikai kirendeltségen dolgozott, itt találkozott élete két nagy szenvedélyével: a reklámmal és egy Lucille Cummins nevű fiatal lánnyal, akit feleségül is vett. Alfred észrevette, hogy a vevőkre mind nagyobb hatással vannak a reklámok, ezért hazatérése után ajtajára egy táblát tett ki "reklámrészleg" felirattal. "Ha nem lettem volna sörfőző, minden bizonnyal hirdetőügynöknek állok" - mondta később.
A márka arculatát teljesen újraformálta: az ő találmánya volt a mosolygó "e" betű a Heineken névben, ő döntött a zöld szín mellett és ő a világszerte ismert logó, a csillag, a zászló és komlóinda kombinációjának kitalálója. Messze megelőzte korát, már akkor ösztönösen alkalmazta a marketing fogásait, amikor maga a fogalom még ismeretlen volt. Jelszava ez volt: "Nem sört árulok, hanem jó kedélyt". Meggyőződéssel hirdette, hogy a sör képes utazni, sőt a márka is képes utazni, ezért egyre-másra kötötte a licencszerződéseket külföldi sörfőzdékkel.
Az apja által elveszített családi részvénytöbbséget 1954-ben visszaszerezte, s családi alapítványa révén élete végéig megtartotta. Vezetése alatt a Heineken a világ második legnagyobb söripari vállalkozásává, s legnagyobb sörexportőrévé nőtt. A vállalat több mint 200 nemzetközi és helyi márka birtokosa, több mint hetven országban 125 sörfőzdéje működik, a magyar piacon a kilencvenes évektől vannak jelen. A Heineken sör a világ 174 országában kapható, percenként mintegy tizenkét és félezer palackot fogyasztanak el az általa előállított nemes nedűből.
Alfred Heineken életében utoljára 1983-ban szerepelt hosszabb ideig a hírekben, nem önszántából: nem sokkal hatvanadik születésnapja után elrabolták, és csak három hét után, 35 millió guldenes váltságdíj ellenében szabadult. Ezután - érthető okokból - ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt 2002. január 3-án bekövetkezett haláláig. Vagyonából szívesen áldozott társadalmi és kulturális célokra, megkapta egyebek között a francia Becsületrendet, hazájában 1999-ben az Évszázad Hirdetőjének, a Heinekent pedig az Évszázad Márkájának választották.
