A múmiákat általában „közönséges" röntgennel vizsgálják, vagy komputeres tomográfiának (CT) vetik alá - ezek a berendezések szolgáltatják a legélesebb felvételeket. Azonban e készülékek keltette ionizáló sugárzás károsíthatja az amúgy is széttöredezett, sérülékeny ősi DNS-t - olvasható a Discovery News hírei között.
Frank Rühli svájci paleopatológus, a Zürichi Egyetem múmiaprojektjének vezetője szerint a testszkennerek terrahertzes sugárzása viszont ideális a mumifikált szövetek vizsgálatához. Míg a testszkenner nem képes áthatolni a magas víztartalmú emberi szöveteken, könnyűszerrel átjut a víztelenített múmiákon.
A svájci kutató német kollégáival óegyiptomi mumifikálódott halat, egy 3300 éves egyiptomi múmia kezét, valamint roncsolt emberi ágyékcsigolyákat vizsgált testszkennerrel. Annak ellenére, hogy a felvételek kevésbé voltak élesek, mint a röntgen, vagy a CT esetében, a testszkenner adta képeken kivehetők voltak a csontok, valamint a lágyszövetekben lévő porcos képződmények. Mi több, elkülöníthetők voltak a nagyobb anatómiai struktúrák, így a hal gerincoszlopa, vagy az emberi kézközépcsontok.
"Ez a technológia kiválóan alkalmas a pólyák alá rejtett amulettek vagy fémtárgyak észlelésére is, ahogy esetleg a balzsamozás során felhasznált vegyületek azonosítására" - vélekedett Frank Rühli.
A tudósok a továbbiakban a technológiát nagyobb tárgyakon akarják tesztelni. "Végső célunk egész múmiák szkennelése" - ismertette Frank Rühli. Terahertzes sugárzásnak nevezik az elektromágneses színképnek a látható fény és a mikrohullámok között elhelyezkedő részét. Ez ruházaton, csomagolóanyagokon (papíron, műanyagon) áthatol, fémeken viszont nem, ezért alkalmazható biztonságtechnikai berendezéseknél.
A reptéri szkenereket múmiákon fogják tesztelni