De mi is az a SES?
A SES az egykori Német Szövetségi Köztársaság, azaz Nyugat-Németország fővárosában, Bonnban székelő alapítvány, amelyet a szövetségi kormány gazdasági együttműködésért felelős minisztériuma működtet. Célja, hogy már nyugalmazott, de továbbra is aktív németországi szakemberek bevonásával nyújtson segítséget fejlődő és szegény országok cégeinek, közigazgatásának, szociális intézményeinek, mutatta be az alapítványt Katja Gulitzki, a kelet- és közép-európai projektek koordinátora.
A SES-t 1983-ban hívták életre, Romániában 1991. óta tevékeny. Az elmúlt három évtizedben közel 68.000 projektet hajtott végre külföldön, ezzel a SES Németország legnagyobb, hasonló tevékenységi körrel rendelkező szervezete. Szatmár megyében az elmúlt közel negyed évszázad alatt mintegy félszáz különböző projektben vettek részt, egy újabbhoz pedig jövő héten érkezik egy szakemberük, árulta el a Szatmár.ro-nak Gulitzki.
Szatmár megyei tevékenységük és annak hatékonysága kapcsán Altfatter Tamás alprefektus a Lunaforráshoz vezető utat említette, amelynek megépítésénél a németországi szakember tanácsait követve mintegy 20-25%-kal sikerült csökkenteni a költségeket. De a SES szakemberei készítettek tanulmányt a Szatmárnémeti közlekedésének akadadálymentesítéséről, segédkeztek egy avasfelsőfalui szociális központ elindításában és egy nagykárolyi fűtéstechnológiai cég fejlesztésében.
A fenti példák is mutatják, hogy a SES tevékenységi köre igen széles. Ezt tamásztják alá a további romániai példák, amlyeket Gulitzki ismertetett: a Hargita megyei Bögözön fémfeldolgozó cég, Nagybányán egy számítógépes programokat fejlesztő cég, Nagyszebenben húsfeldolgozó vállalat, Jászvásáron pedig egy pékség fejlesztésében segédkeztek.
A SES-hez fordulhatnak magán- és állami vállalkozások, önkormányzatok, egészségügyi, oktatási és szociális intézmények. A kapcsolatot Szatmár megyében a Kisiparosok Kamaráján keresztül, vagy akár közvetlenül is fel lehet venni velük. Az igényelt segítség alapján a SES koordonátorai felveszik a kapcsolatot a velük közreműködő közel 12.000 (!) szakember valamelyikével. Önéletrajzaikat elküldik a támogatást igénylőnek, amely eldöntheti, melyik szakemberrel óhajt együttműködni - ha akar egyáltalán. Adott esetben vissza is lehet ugyanis utasítani az ajánlott személy(eke)t. Egy-egy szakember legkevesebb három hétig, legtöbb hat hónapig tartózkodhat a helyszínen - igény esetén persze ezt korlátlanul meg lehet ismételni. Vagy akár másik szakembert igényelni.
Nagyon fontos, hogy a segítséget kérő és a szakember között nem köttetik semmiféle szerződés. Kontraktusa csakis a SES és a szakember, illetve a SES és a segítségét igénylő között köttetik. Cégek esetében fedezniük kell a szakember szállását, ellátását, a munka érdekében tett utazásait, valamint szükség esetén a tolmácsot. Továbbá napi öt eurónyi „szimbólikus zsebpénzt", amint Gulitzki fogalmazott. További 3400 eurót kell fizetniük különböző egyéb költségek fedezésére - egészségügyi- , szociális- és tanügyi intézmények és önkormányzatok azonban mentesülnek utóbbi kifizetése alól.
Amint azt oly sokszor megszokhattuk már, az intézményvezetők közül egyedül Békéssy Erzsébet rukkolt elő ötletekkel, mindjárt hárommal is. A Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója az intézmény önkéntesi testületének képzésében, a szakmai oktatási központtá átalakuló Iparosotthon műhelyekkel való berendezésében és a hulladékgazdálkodás fejlesztésében látna együttműködési lehetőséget.
„Gyakran könnyebb és olcsóbb másoktól tanulmi, mint különböző saját stratégiákat, terveket készíteni. Olyan szakemberekről van szó, akik komoly szakmai- és élettapasztalatokkal és legalább ugyanannyi segítőkészséggel rendelkeznek", méltatta a SES-ben rejlő lehetőséget Altfatter Tamás alprefektus is.
Figyelem azonban: mivel a SES fejlődő és szegény országoknak hivatott segíteni, Németország úgy döntött, Románia már csak 2017-ig élhet a lehetőséggel. Már csak azt lenne érdekes megtudni, Berlin Romániát hová sorolja: a fejlődő, vagy a szegény országok közé...