Dumitru Martinescu prefektus az Agerpresnek elmondta, Kézdivásárhelyen és Baróton az egynyelvű városháza feliratot, Csernátonban (Cernat), Gidófalván (Ghidfalau), Málnáson (Malnas), Kézdialmáson (Mereni) és Kézdiszentléleken (Sanzieni) pedig az egynyelvű községháza feliratot kifogásolta.
A prefektus ugyanakkor közölte, előzetes panasszal élt Kovászna Megye Tanácsa esetében is, amely székhelye homlokzatára kizárólag magyarul írta ki a megyeháza feliratot.
A Brassói Táblabíróság egy korábban indított hasonló perben jogerős ítéletben marasztalta el Maksa (Moacsa) község polgármesteri hivatalát.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke az MTI-nek elmondta, a beperelt hivatalok mindegyikén ott van a hivatalos tábla, amely a törvény által leírt módon előbb románul, aztán magyarul tünteti fel a hivatal megnevezését. Voltak azonban olyan polgármesterek, akik az épület homlokzatára is felíratták a hivatal nevét. Hozzátette, Gidófalván például műemléképületben működik a községháza, amelynek a homlokzatán hagyományosan szerepelt a felirat, és annak eltávolítása a műemlékvédelmi törvényt sértené.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kovászna megyei elnöki tisztségét is ellátó politikus úgy vélte, ha a hivatalos táblán kívül más felirat nem lehetne az épületeken, akkor azoknak az orvosi vagy állatorvosi rendelőknek a feliratait is le kellene venni, amelyek esetenként még a polgármesteri hivatal épületében működnek.
"A prefektus elvben korrekt ember, de olyan köztisztviselő, aki egy politikai párt gombnyomására működik. Azok hergelik hátulról, akik nem akarják, hogy a Székelyföldön békesség legyen" - vélekedett Tamás Sándor.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint Kovászna megye lakosságának 73,6 százaléka magyar. A beperelt települések közül Kézdivásárhelyen 91 százalékos, Baróton 96 százalékos, Csernátonban 98,5 százalékos, Gidófalván 98,4 százalékos, Málnáson 93 százalékos, Kézdialmáson 98,7 százalékos, Kézdiszentléleken 99,2 százalékos a magyarság aránya.