Hogy mennyire szükség volt erre az eseményre, mi sem jelzi jobban, mint az a közel száz résztvevő, akik érdeklődéssel hallgatták az előadásokat és kérdeztek rá a részletekre. Pataki Csaba megyei tanácselnök gratulált a kezdeményezéshez és hangsúlyozta: a gazdálkodók esetében is fontos az együttgondolkodás, a közös tervezés.
Winkler Gyula Ep-képviselő a 2020 utáni Eu-s költségvetés kidolgozásáról, az agrárpolitikában esedékes változtatásokról beszélt. A következő hétéves ciklusban az Unió nagy hangsúlyt fektet majd az aktuális problémákra, például a migráció kezelésére, egy európai hadsereg kialakítására, vagy akár a Nagy-Britannia kilépését követő űr betöltésére. Emiatt csökkenhetnek a regionális fejlesztésre, mezőgazdasági fejlesztésre szánt források. Ám az is könnyen megeshet, hogy a változások nem fogják befolyásolni a romániai agrártámogatási rendszert, a pályázati források továbbra is elérhetők lesznek, hiszen az egyensúlyteremtés jegyében a romániai gazdálkodókat fel kell zárkóztatni az európaiakhoz. Winkler elmondása szerint a 2021-es évtől a tagországok maguk kell majd meghatározzák a saját mezőgazdasági stratégiájukat, ennek kapcsán pedig az RMDSZ-es politikusokon is múlik, hogy a stratégia mennyire lesz megfelelő az erdélyi gazdák számára.
Az biztos, hogy a következő EU-s költségvetési ciklusban folytatódni fog a fiatal gazdálkodók támogatása. Ez az RMDSZ számára is kiemelkedő fontosságú, hiszen éppen egy generációs váltás zajlik Románia mezőgazdaságában, és a 19-20 évesek még nem látnak jövőt a gazdálkodásban.
Magyar Lóránd parlamenti képviselő beszámolt az elmúlt időszakban a gazdálkodókat segítő intézkedésekről. Szóba került a napszámostörvény, az erdei utak felújításáról szóló rendelkezés, vagy az állati tetemek elszállítása okozta problémát megoldó tervezet. A képviselő szerint 2020 után remélhetőleg nőni fognak a helyi akciócsoportoknál megpályáztatható összegek, illetve nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a helyi termékek népszerűsítésére.
Tóga Judit, a Szatmár Környéke helyi akciócsoport vezetője előadásában folytatta a képviselő gondolatmenetét. Elmondta: a helyi termékek megerősítésében nagy szerepe van a társulások kialakításának. A Szatmári Termék márkanév bejegyzése egy újabb ok lehet a szövetkezésre, hiszen ezáltal közösen lehetne feldolgozó-gépsorokat vásárolni és használni, amivel munkahelyeket lehetne teremteni. Egy egységes marketingkampánnyal közös, a helyhez kötött minőségre alapozó termék-arculatot lehet kialakítani. Erre pályázhatnak a helyi akciócsoportok, így hamarosan a Szatmári Termék márkanév első tagja lehet a Szatmár Környéki Akciócsoport részéről a Halmiban készülő bor, a Szamoshát és Bükkaljai Akciócsoport részéről a méhészek által készített termékek, a Avasi Akciócsoport részéről a feldolgozott erdei gyümölcsök, a Délnyugat Szatmári Akciócsoport részéről pedig a régióban termesztett gyömölcsök és az azokból készülő termékek.
A folytatásban Szulák Edvárd Zoltán, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) nagykárolyi irodavezetője beszélt elsősorban a terület alapú támogatási rendszerről.
Botos Beáta, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynökségének (AFIR) munkatársa a jelenleg is elérhető pályázati lehetőségekről tájékoztatott, összefoglalva a különböző támogatásokkal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat. Tény, hogy jelenleg is több százmillió eurónyi támogatást hívhatnak le a romániai gazdálkodók, elsősorban a 41 évnél fiatalabbak, hogy fejleszthessék, bővíthessék gazdaságukat.
Ha pedig pályázatokról volt szó, Gergely Krisztián, az OTP Consulting Romania regionális igazgatója mint pályázati szakember és üzletember beszélt az esetleges buktatókról. Kihangsúlyozta: senki se a lehetőség miatt vágjon bele egy pályázatba, hanem előbb a jó ötletet, a működő üzleti modellt kell megtalálni, utána érdemes csak pályázáson gondolkodni.
A rendezvény a szatmárhegyi Huszti Zoltán mintafarmjának meglátogatásával, illetve közös ebéddel zárult. Na meg a közös gondolattal, hogy a Szatmári Agrárakadémiának folytatódnia kell, és hasznos lenne évente akár 3-4 alkalommal is találkozni.