Szombaton ünnepeljük az anyanyelv nemzetközi napját

Február 21-én ünnepeljük az anyanyelv nemzetközi napját. Az ENSZ 1999-ben nyilvánította február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává, amelyet 2000-ben ünnepeltek először.

A világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben az akkor még Pakisztánhoz tartozó, bengáli nyelvet beszélő Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. A bangladesi diákok február 21-én tiltakozásul az utcára vonultak, és a rendőrség öt diákot megölt.

A globalizáció következtében rohamosan növekednek a kis nyelvekre leselkedő veszélyek. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete (UNESCO) szerint ebben az évszázadban a kihalás veszélye fenyegeti a világon beszélt hatezer nyelvnek több mint a felét, miközben világnyelvként feltartóztathatatlanul hódít az angol. Ahhoz, hogy egy nyelv önálló életet élhessen, meghatározott számú beszélő szükséges, bizonyos lélekszám alatt a nyelv elhalásának folyamata megállíthatatlan. A feltételezések szerint manapság kéthetente-havonta hal ki egy nyelv.

Kicsi Sándor András, a Kihalt nyelvek, eltűnt népek (2014) című könyv szerzője a nyelvhalál három fő típusát különböztette meg. Hirtelen nyelvhalálnak azt nevezte, amikor a szóban forgó nyelvet használók háború, járvány vagy természeti katasztrófa következtében semmisülnek meg. A nyelvvesztés vagy nyelvcsere kisebbségi helyzetben, zsarnoki elnyomás, etnikai tisztogatás során válhat egy közösség önvédelmi stratégiájának részévé, a beszélők többnyire politikai nyomásra hagynak fel anyanyelvük használatával. Az átmeneti kétnyelvűséggel jellemezhető nyelvvesztés pedig az anyanyelv fokozatos visszaszorulása, funkcióinak feladása egy domináns, többnyire államnyelv javára. Magyar nyelvterületen e tudományágnak talán legavatottabb kutatója a kolozsvári Péntek János professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

A magyar nyelv az uráli nyelvrokonság révén mintegy 3000 éve önállósult. A 11. századtól szokás a folyamatos magyar írásbeliséget számítani, bár Magyarországon 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Jelenleg a magyar anyanyelvűek számát a világon 14-15 millió körülire becsülik. Anyanyelvünkben egymillióra tehető a szavak száma, ám a Magyar értelmező kéziszótár ebből csupán 75 ezret tartalmaz. Kiss Gábor nyelvész kutatásai szerint a magyar közszavak száma 500 ezerre tehető, egy átlagos felnőtt magyar mintegy 200 ezer szót ért meg és 10 ezer szót használ.

A magyart - a herderi jóslat ellenére - nem fenyegeti az eltűnés veszélye, sőt 2004 májusától, Magyarország EU-csatlakozásától az Európai Unió hivatalos nyelveinek is egyike. Az anyanyelv használata uniós állampolgári jog, a kulturális sokszínűség biztosítéka. Különösen fontos jogról van szó, mert a felmérések szerint az Unió polgárainak többsége kizárólag anyanyelvét beszéli. Az EU egyik célkitűzése, hogy az anyanyelvén kívül mindenki legalább két idegen nyelvet is elsajátítson.