Szombaton megnyitják a látogatók előtt a marosvécsi várkastélyt

Szombaton megnyitják a látogatók előtt a Kemény János báró leszármazottai által szeptember végén birtokba vett marosvécsi (Brancovenesti) várkastélyt.

A Kemény család egész napos rendezvényre várja szombaton az érdeklődőket. A rendezvény a Kemény János báró emlékét megörökítő dombormű megkoszorúzásával kezdődik 10 órakor. Ezt követően nyitják meg a várkastély kapuját a nagyközönség előtt.

A várkastély belső udvarában Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, majd Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is beszédet mond. A kastély visszaszolgáltatásáért Tőkés László volt református püspök mond hálaadó imát, az épületet Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke szenteli fel. A Kemény család a kastély termeiben kulturális műsorokkal várja a látogatókat.

Nagy Kemény Géza, a rendezvény egyik szervezője az MTI-nek elmondta, azt szeretnék, hogy a kapunyitáskor minél több helybéli ember beléphessen abba az épületbe, amelynek éveken át a szomszédságában élt, de amelyet eddig soha nem láthatott belülről.

A Kemény-leszármazott hozzátette, az épület rendeltetéséről nem döntött még a család, de azt szeretnék, hogy a kastély kulturális intézményként működjön, rendezvényeknek adjon otthont, és turisztikai célokat is szolgáljon. Hozzátette, a rendeltetésről akkor lehet dönteni, miután a családnak sikerül azonosítani a pénzforrásokat a tervek megvalósításához.

„Sok még a tennivaló ahhoz, hogy az erdélyi magyar kultúrának tudjunk itt valami fészket kialakítani" - nyilatkozta Nagy Kemény Géza. Azt is elmondta, az épület áprilistól válik látogathatóvá, a téli hónapokban nem tudják biztosítani a fűtését. Megjegyezte azonban, télen sem küldik el a messziről érkező látogatókat.

A Marosvásárhelytől 42 kilométerre északra fekvő marosvécsi várkastélyt 1648-ban ajándékozta II. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Kemény családnak. A négy sarokbástyás épületet az évszázadok során többször átépítették. Falai helyenként a háromméteres vastagságot is elérik.

A kastélyban tartotta találkozóit a Kemény János író által 1926-ban alapított helikoni írói társaság. A közösség által szerkesztett folyóirat, az Erdélyi Helikon a két világháború közötti legjelentősebb erdélyi magyar kulturális lap volt. A helikoni társaságnak olyan jelentős írók és költők voltak a tagjai, mint Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Berde Mária, Dsida Jenő, Jékely Zoltán, Kemény János, Kós Károly, Kuncz Aladár, Nyírő József, Reményik Sándor, Szemlér Ferenc, Tamási Áron, Tompa László, Wass Albert és mások.

A kastélyt 1948-ban államosították, falai között neuropszichiátriai rehabilitációs központ működött. Az intézmény kiköltözése után ez év szeptember 30-án vehette birtokba a család az visszaszolgáltatott épületet.