A romániai magyarság népesség- csökkenésének bizonyítékai.
Demográfiai adatok, statisztikák, mind- mind a romániai magyarság népességcsökkenésének bizonyítékai, melyek a Crişana Szállóban megtartott V. MIÉRT Akadémián vázoltak a meghívott szociológus szakemberek.
Az előadást dr. Veres Valér, a kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet igazgatója, Kiss Tamás, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének, Demográfiai Munkacsoportjának munkatársa és Csata Zsombor, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékének munkatársa, tartották.
„A 1992-es népszámlálás idején szembesült az erdélyi magyarság először azzal a problémával, hogy a romániai magyarság elkezdett lényegesen fogyni”- ez volt Veres Valér első mondata, melyet az összegyűlt társasághoz intézett. Ezzel már össze is foglalta további mondanivalóját, mely a népességfogyás tényét statisztikai, kutatási adatok alátámasztásával vázolta.
Az utlsó két népszámlálasi adat összehasonlításával kezdt bemutatóját, mely azt bizonyította, hogy a romániai magyarság létszáma 1993-2002 között mindenden évben majd 10.000 fővel csökkent.
A népességfogyás alapvető kiválltó tényezője az, ha többen haláloznak el, mint amennyien születnek, ez a helyzet 1992-ig nem állt fenn, viszont azt követően évről- évre igen. A további tényezők között, amelyek bizonyítják a romániai magyarok fogyatkozást, ott szerepel az a tény, hogy ahol kis arányban élnek magyarok ott nagyobb arányú a fogyásuk. Ugyanakkor azt is kutatások bizonyítják, hogy a városon élő lakosságnak alacsonyabb a termékenységi mutatója, mint a vidéken élőknek, vagyis kevesebb gyerek születeik a városon élő családok körében, mint a vidéki családoknál.
Kiss Tamás két újabb tényezővel bővítette a Veres álltal felvázoltakat, amelyek mind a népességcsökkenést segítik elő. Az első tényező az, hogy a vegyes házasságokban született gyerekek nagy arányban nem magyar nemzetiségüként fognak felnőni, a másik pedig az asszimiláció. A migrációs tényezőt kiegészítve Kiss említést tett annak kumulált hatásáról is, amely abból adódik, hogy a kivándoroltak nagy része fiatal, vagyis jövőbeni szülő, akinek gyermeke már nem az erdélyi magyarság sorait fogja gyarapítani.
Csata Zsombor az erdélyi fiatalok beiskálázási esélyeiről, munkaerőpiaci lehetőségeiről tájékoztatta a hallgatóságot.
A beiskolázással nincsen probléma- derül ki a statisztikai adatokból-, hiszen egyre több az érettségizett, egyetemet végzett erdélyi magyar fiatal. „ A felsőoktatás öles léptekkel halad a telíetteség felé, végig lehet sétálni az oktatás teljes vertikumán”- mondta Csata. A társadalmi szelekció egyre inkább a munkaerőpiacra való belépéskor valósul meg. Csata adatia azt bizonyítják, hogy a munkaerőpiacon való elhelyezkedés, és megmaradás nehezebb a magyar fiataloknak, melynek okai között szerepelhet az intézményes diszkrimináció és a nyelvi hátrányok is.
Az előadásokbol kiderült, hogy a népességfogyás problémáját nem olyan egyszerű megoldani, hiszen több tényezős „játszma”, melyben minden faktorra megoldást kell találni.
