Szobrot állítanak az olaszországi mezőkön elhunyt munkások emlékére
Sok szempontból érdekes sajtótájékoztatónak lehettek szem-és fültanúi csütörtök délben a szatmári sajtómunkások. És az érdekes kifejezés ebben az esetben a „politikailag korrekt", elegáns megfogalmazás. Mert azt már megszokhattuk, hogy a sajtótájékoztatót tartóknak fogalmuk sincs arról, miről beszélnek, az viszont már több mint kínos, hogy a vendég - ez esetben Olaszországból érkező - beszéde közben a vendéglátók angolosan távoznak. Pedig ez volt az első momentum, amikor azt lehetett érezni: végre valakinek van mondanivalója.
Ezekben a napokban Szatmár megyében tartózkodik az olaszországi Puglia régió FLAI-CGIL nevű, a mezőgazdaságban dolgozókat tömörítő szakszervezetének egy tíz tagú küldöttsége, élén Giuseppe Deleonardisszal, az érdekvédelmi szervezet elnökével. Látogatásuk célja, hogy lépéseket tegyenek az olasz mezőgazdaságban dolgozó (nem csak) román vendégmunkások jogainak védelme érdekében. Mindez Eugeniu Avram prefektus szavaiból vált nyilvánvalóvá. Ő Dan Buruleának, a CNSLR Testvériség (Fratia) elnevezésű szakszervezeti tömb szatmári vezetőjének adta át a szót, aki a kötelező köszönetnyilvánító körök után többek között olyan gyöngyszemeket osztott meg a hallgatósággal, mint hogy „Romániában már sikerült felszámolni a mezőgazdaságban dolgozók kihasználását". Alighanem közelebb állt volna az igazsághoz, ha azt mondja, Romániában sikerült felszámolni a mezőgazdaságot...
Kollégájától, Mircea Ciocantól, a szakszerevzeti tömörülés nagybányai vezetőjétől megtudhattuk, hogy „Olaszországban olyan nagy a román vendégmunkások megbecsülése, hogy felmerült, szobrot állítanak az olaszországi mezőkön elhunyt munkások emlékére".
Leonard Barascu, a CNSLR Testvériség (Fratia) országos elnöke pedig azt taglalta, milyen sokat segítene az Olaszországban dolgozóknak egy kézikönyv, amely a legfontosabb kifejezések olasz megfelelőit tartalmazza.
Az első ember, aki konkrétumokról is be tudott számolni, az Giuseppe Deleonardis volt - a vendéglátók gyorsan el is hagyták a termet. Amíg Barascu „több százezer", Olaszországban dolgozó román mezőgazdasági dolgozóról beszélt, addig Deleonardis pontosan meg tudta mondani, hogy Olaszországban 114.856, Puglia régióban pedig 19.210 román dolgozik hivatalos szerződéssel a mezőgazdaságban. Utóbbiak közül 12.500 a férfi. Puglia régióban pedig legtöbben, 11.000-en Foggia megyében dolgoznak.
A szakszervezeti vezető a legnagyobb problémák közé sorolta, hogy a munkaszerződéssel dolgozók átlagosan hivatalosan évi 42 napot dolgoznak - miközben az olasz törvények szerint csak azok jogosultak bizonyos szociális támogatásra, akik legalább 51 napot dolgoztak az országban. További probléma, hogy ugyan a munkás hivatalosan napi 49-50 eurót keres, a realitásban ez csak 20-28 euró. Még rosszabb a helyzet az illegálisan dolgozók esetében! Mindez a szállás körülményeiben is megmutatkozik, hisz utóbbiak nagy része gettókban lakik. „Foggia legnagyobb ilyen gettójában mintegy 700-800 vendégmunkás - férfiak, nők, gyerekek - él karton barakokban, lakókocsikban, elképesztő körülmények között", ecsetelte Deleonardis.
Az Olaszország dél-keleti részén, az „olasz csizma sarkában" található, négy millió lakosú Puglia régióban mintegy 45.000 emigráns él, mondták el az olasz vendégek. „Csakis közösen vehetjük fel a harcot a munkások kiaknázása, a rabszolgamunka és a feketemunka visszaszorítása érdekében. Azért vettük fel a kapcsolatot a romániai szakszervezettel, hogy együtt tegyünk lépéseket annak érdekében, hogy a vendégmunkások legnagyobb csoportja, a Romániából érkezők tisztában legyenek jogaikkal, lehetőségeikkel", magyarázta Deleonardis. Az uniós projektben Katalónia is szerepel, tette hozzá.
A FLAI-CGIL szakszervezet első komoly eredményeként sikerült elérniük, hogy az illegális munkásokat (és gyakran prostituáltakat is) toborzó embereket - akik természetesen a bér nagy részét is zsebre teszik - egy új olasz törvény szerint vagyonelkobzással is büntetni lehet, mondta Giuseppe Deleonardis.
