Szolgaszobrocskákra, azaz usebti-figurákra bukkantak egyiptomi régészek Szakkarában, Dzsószer fáraó Lépcsős Piramisa közelében; a múmia mellé helyezett alakok voltak hivatottak a kétkezi munkát végezni a túlvilágon, s gondoskodni gazdájuk kényelméről.
Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetőjének közleménye szerint az archeológusok a Lépcsős Piramis déli oldalánál felfedezett hasadékban leltek rá az usebtikre. A leletek között több aranyozott kagyló is szerepel, amelyeket a feltételezések szerint a fakoporsók díszítésére használhattak, de találtak olyan agyagtéglákat is, amelyeket Dzsószer fáraó lányainak neve szerepel, vagy magának az uralkodónak a címeit sorolják fel - olvasható az Egyiptomi Állami Információs Szolgálat (Egypt State Information Service (http://sis.gov.eg) hírportálján.
A Kairótól 20 kilométerre délre fekvő szakkarai nekropolisz Memphisznek, az ókori Egyiptom egykori fővárosának ősi temetője. A 7 kilométer hosszú temetkezési helyet mintegy három évezreden át használták uralkodók és alattvalóik egyaránt. Uralkodókat a II. dinasztia korától a XIII. dinasztiáig temettek ide. Közülük a
leghíresebb a III. dinasztia uralkodója Dzsószer fáraó (Kr.e. 2668-2649), akinek Lépcsős Piramisa Kr. e. 2650 körül épült. Előfordulnak azonban itt újbirodalmi temetkezések, ahogy római kori sírok is. Szakkara az egyik leggazdagabb régészeti lelőhely, s bár már 150 éve folynak itt feltárások, a szakemberek szerint az ókori kincsek javarészét még mindig a sivatagi homok rejti.