Az Agerpres által idézett Európai Szívegészség Charta szerint továbbra is a kardiovaszkuláris megbetegedések (pl. magas vérnyomás, alacsony vérnyomás, koszorúér-betegségek, szívinfarktus, szívritmuszavarok, szívelégtelenség, a szív gyullandásos betegségei, veleszületett szívbetegségek) képezik a vezető halálozási okot Európában. Az unió területén évente több mint 6 millió új esetet regisztrálnak, a kontinens teljes területén pedig a szív- és érrendszeri betegséggel élők száma évente több mint 11 millióval nő. Ugyancsak ezen forrás szerint az e csoportba tartozó betegségek egyetlen év leforgása alatt 3,9 millió személy halálához vezetnek a földrészen, s ezek közül több mint 1,8 millió az EU tagállamaiban következik be. Százalékos arányban kifejtve ez azt jelenti, hogy az Európai Unióban jegyzett elhalálozások 37 százalékát a kardiovaszkuláris problémákhoz köthetjük.
A Román Kardiológiai Társaság adatai szerint országos szinten 100 ezer lakosból 40-en krónikus szívelégtelenség következtében halnak meg, s ez az arány kétszerese annak, amit az unió többi tagállamában jegyeznek. Becslések szerint Románia 35 évnél idősebb lakosainak 4,7 százaléka, azaz megközelítőleg 560 ezer ember szívelégtelenséggel küzd.
Az Országos Statisztikai Hivatal által az év elején közölt előzetes kimutatás szerint 2020 első tizenegy hónapjában összesen 260.595 elhalálozást jegyeztek, mely mintegy 23.207-tel több, mint a 2019-es esztendő ugyanezen időszakában. Ezek nagy része a kardiovaszkuláris betegségekhez volt köthető, melyek több mint 143 ezer ember életét követelték. Az arányok szemléltetése érdekében mutatjuk a többi vezető elhalálozási okot is:
- szív- és érrendszeri megbetegedések – 143.109 (10.573-mal több, mint 2019-ben)
- daganatos megbetegedések – 45.547 (574-gyel kevesebb)
- légzőrendszer érintő megbetegedések (beleértve a Covid-19-et is) – 30.373 (14.197-tel több)
- emésztőrendszeri megbetegedések – 13.732 (534-gyel kevesebb)
Mivel tehát a szív- és érrendszeri megbetegedések a lakosság egy igencsak jelentős hányadát érintik, nagy szerepe van a megelőzésnek. Az örökölt tényezők mellett számos olyan rizikófaktort is számon tartanak, melyek megváltoztatása akár orvosi segítség nélkül is sikerülhet:
- Mozgásszegény életmód: Kutatások bizonyítják, hogy a keveset vagy egyáltalán nem mozgó embereknek nagyobb esélyük van szívbetegségekre, mint az aktívan mozgóknak, de a mozgáshiány növeli a magas vérnyomás és – koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is.
- Elhízás: A mozgáshiány és az egészségtelen táplálkozás miatt sokkal több energiát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit elégetünk, így először túlsúly, majd elhízás jelentkezhet. A túlsúlyos embereknél a szívbetegség kétszer, az elhízottaknál már háromszor gyakoribb, mint a normál testsúlyúaknál. Azoknál, akiknek a BMI-je 40 fölött van, tehát elhízottak, az idő előtti halál bekövetkezésének kockázata csaknem megháromszorozódik.
- Dohányzás: Közismert, hogy a dohányosoknak jóval nagyobb az esélye szívkoszorúér-betegségre, mint a nem dohányzóknak. Akiknél pedig már kialakult ez a betegség, tudniuk kell, hogy a cigarettázás önálló rizikófaktora a náluk esetlegesen bekövetkező hirtelen szívhalálnak.
- Magas koleszterinszint: Az ún. LDL-koleszterin szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggenek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, a szervezet nem képes azt lebontani, így lerakódik az artériák falában. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon plakkok alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt, bekövetkezik az érelmeszesedés. Következményképpen az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ezért a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése előbb-utóbb károsodhat. Végső soron bekövetkezhet a szívinfarktus, a stroke és a végtagi érszűkület.
- Magas vérnyomás: A magas vérnyomás önmagában növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát, éppúgy, mint az aneurizmáét vagy a veseelégtelenségét. Tény, hogy a betegségre való hajlam közel bizonyos mértékig öröklődik, ám a hajlam még nem maga a betegség! De a felnőttkori megjelenésnek számos életmódbeli kockázati tényezője van. Ilyenek a mozgásszegény életmód, az alkoholfogyasztás, a stressz, a magas LDL koleszterinszint, a fokozott sófogyasztás, illetve a cukorbetegség.
- 2-es típusú cukorbetegség: Az életmód talaján megjelenő cukorbetegség önmagában is komoly rizikófaktora a kardiovaszkuláris betegségeknek, különösen a kezeletlen esetekben. A 65 éven felüli cukorbetegek 68 %-nak van valamilyen típusú szívbetegsége, és 16 %-uk végzetes kimenetelű stroke-kal néz szembe. Éppen ezért a cukorbetegeknek nem csak az alapbetegségüket kell kontroll alatt tartani, de a kardiológiai ellenőrzést és az életmódváltást is komolyan kell venni.
