Szexuális utójáték
Szex centrikus és sebesség orientált mivoltunkból adódóan, bizonyos alkalmakkor csak az aktusra fókuszálunk, jobbik esetben az előjátékra is szánunk némi időt, de az utójátékról hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Pedig ez legalább olyan fontos, mint a „szexuális felvezetés” vagyis az előjáték. Igen, szükségét érezzük a szexet követő „utójátszmának”. Szakkifejezéssel élve a „posztlúdium” a szexuális életünkben egy jellegzetes emberi megnyilvánulás. A vehemens aktust követően a szervezetnek is szüksége van némi időre ahhoz, hogy normális egyensúlyi állapotába visszakerüljön. A kielégülést megtapasztalva a párok többsége szükségét érzi annak, hogy szerelmüket és elégedettségüket apró figyelmesség és gyengédség által kinyilvánítsák. Tévedés az, hogy erre csak a szerelmes pároknak van szükségük. Még abban az esetben is, ha alkalmi partnerrel vagyunk, a simogatásnak, az ölelésnek és néhány jóleső szónak olykor nagyobb hordereje van, mint gondolnánk. Ezek elsősorban olyan erotikus töltetektől mentes gesztusoknak kell lenniük, amelyek a kapcsolat érzelmi életét feltöltik. Tény az, hogy az utójátékot leginkább a hölgyek igénylik, a férfiak többsége ezt mellőzi. Ez abból is adódik, hogy a nő testének nyugalmi állapotának viaszeszezésére több időre van szüksége. Ezen kívül egy nőnek szüksége van a „verbális gyengédségre” , ami a ragaszkodás egyik legjobb kifejezőeszköze. Az utójáték akkor a legfontosabb, ha a nő kielégületlen maradt vagyis nem élt át orgazmust. Ugyanakkor a nők többsége azzal is egyetért, hogy a kielégülést nyújtó orgazmust követően ugyanolyan mértékben vágynak arra, hogy „megpihenjenek”, mint a férfiak. A férfiak utójátékot érintő érdektelensége annak tudható be, hogy az orgazmust vagyis a magömlést követően megszűnik az erekció, és ezzel a maguk részéről általában befejezettnek tekintik a szexuális együttlétet. Tény az, hogy a levezetés legalább olyan fontos, mint a felvezetés, ezért jól tesszük, ha némi időt szánunk az utójátékra is.
