Szexuális boldogság

Mikor beleszeretünk valakibe, véleményünk találkozik partnerünk véleményével. A szerelem kezdetén az egyik legnagyszerűbb felfedezés, hogy rátalálunk valakire, aki érzéseik szerint nagyon illik hozzánk. A szerelem kezdeti szakaszában erőteljesen jelentkezik ez az azonosságérzet, és ez rendkívül nagy örömet szerez, és boldogsággal tölti el a társakat.

Ha szerencsénk van, mélyen bevésődött véleményrendszerünk összekapcsolódik partnerünkével. A női szexualitásról tartott csoportos foglalkozáson számos nő véleménye szerint a szerető szülők példája közvetlenül kihat arra, hogy felnőttként milyen szexuális válaszokat tudnak adni partnerüknek. Meleg családi közegben, egymást nyíltan szerető szülők mellett felnőtt gyermeknek felnőttkorában minden bizonnyal kevesebb gátlása lesz szeretkezés közben, szabadon és melegséggel válaszol a vonzalom megnyilvánulásaira, majd természetesen és érzékien fedezi fel a szexualitást.

Azok a gyermekek, akiket arra tanítottak, hogy nemi szerveik tisztátalanok, későbbi szexuális kapcsolataikban gátlásosak lehetnek. Előfordulhat, hogy akiket a nemek szigorú elkülönülésének szellemében neveltek, később nem találják vonzónak partnerük viselkedését sem. A serdülőkort elérve alkalmazni kezdjük véleményrendszerünket személyes és szexuális kapcsolatainkban. Ezekben a kapcsolatokban, a kor előrehaladtával, az érzelmi és fizikai közelség fokozódik, és a véleményrendszert alakítják saját tapasztalataik és mások viselkedése.

Ha egy tizenéves közeli kapcsolatban van szüleivel, akkor a szülőknek a szexuális kapcsolatokról vallott nézetei igen nagy hatással lehetnek a serdülőre. Ha a tizenéves nem ért egyet szülei szemléletével, akkor részéről a szex a lázadás egy formája is lehet. Előbb vagy utóbb minden tizenéves eldönti, hogy miként közelíti meg a szexet. Így például van, aki a szexet a bensőséges kapcsolat és a vonzalom kifejeződésének, míg más alkalmi élvezetnek tekinti.

Forrás: Anne Hooper: Sexual Intimacy