Szeptember 15-ig el kell készülnie a vitatott területek leltárának
Szeptember 15-ig Románia valamennyi önkormányzatának el kell készítenie azon vitatott területek leltárát, amelyek visszaszolgáltatási folyamata valamilyen okból kifolyólag problémákba ütközik. Késedelem esetén súlyos pénzbüntetésre számíthatnak az önkormányzatok.
Eugeniu Avram prefektus kezdeményezésére csütörtök délelőtt a megyei tanács nagy gyűléstermében gyűltek össze a Szatmár megyei önkormányzatok titkárai. Az asztal másik oldalán a kormánybiztos mellett a Kataszteri Hivatal szakemberei valamint a prefektúra jogászai foglaltak helyet, a megbeszélés témája pedig az ingatlan-visszaszolgáltatások voltak. A néhány hónappal ezelőtt életbe lépett törvény ugyanis kimondja, hogy szeptember 15-ig minden egyes önkormányzatnak leltárt kell készítenie azokról az ingatlanokról, amelyek visszaszolgáltatása körül gondok vannak. Amennyiben ezt nem teszi meg időben, a késedelemért 10.000 és 100.000 lej körüli büntetésre számíthat. Az év végéig az önkormányzatoknak fel kell mérniük azokat az ingatlanokat is, amelyeket kártérítésként fel tudnak ajánlani, míg a kormány reményei szerint 2016-ra lezárul ez a két évtizedes folyamat és az utolsó visszaigényelt ingatlant is visszaszolgáltatják vagy kifizetik a kártérítést.
Cosmin Dorle, a prefektusi hivatal közigazgatási és jogi osztályának vezetője a sajtó kérdésére válaszolva elmondta, előzetes becsléseik szerint Szatmár megyében a visszaigénylések 6%-a körül van gubanc. Kiemelte Mezőpetrit, ahol szinte minden igénylést sikerült lezárni, elmarasztalta ugyanakkor Remetemezőt, Avasújfalut, Szokondot és Sződemetert, ahol a legtöbb gond van. Követendő példának nevezte továbbá Mikola polgármesterét, aki személyesen állt a leltározási folyamat élére.
A gyűlés során a titkárok ismertették, mely specifikus problémákkal küszködnek - húsz év visszaszolgáltatási folyamat után is. Gyakori probléma például, hogy a természetes körülmények között beerdősödött legelőrészeket a Román Erdészeti Hivatal a magáénak vallja. Egy másik probléma a szántóföldeken meglévő, vagy már megszűnt, esetleg meg sem valósított, de korábbi térképeken feltüntetett locsolórendszerek csatornái. Megtudhattuk, hogy a megyehatárok is problémákat okoznak például Beregszó és a Máramaros megyei Farkasaszó között, míg Piskolt és a Bihar megyei Érkörtvélyes egyenesen perben áll egymással visszaigénylési problémák miatt. A határ menti önkormányzatokban pedig az okoz gondot, hogy az országhatártól számított 20 méter a senki földje kell legyen - ez a probléma sem állt fent hajdanán.
Általános nevetéstől sem volt mentes a gyűlés, amikor valaki azt kérdezte, ki fogja fizetni a tereptérképészeket azokban a községekben, ahol az önkormányzatoknak erre nincs pénze. A prefektúra jogi osztályának munkatársa erre felolvasta az idevágó törvényt, amely kimondja: minden önkormányzatnak, amelynek nincs topográfusa, alkalmazhat egyet vagy szerződést köthet vele, a szakembert pedig a törvénynek megfelelően kell kifizetni. De hogy pontosan melyik törvénynek megfelelően, azt homály fedi... Avram igyekezett megnyugtatni az érintett hivatalokat és kijelentette: mindenki meg fogja kapni a pénzét, majd megtalálják rá a megoldást.
Nem kapott viszont választ az a tereptérképész, aki azt kérdezte: mi lesz azokkal a telkekkel, amelyek időközben a Szamos korróziós tevékenységének áldozatává váltak. Csak Kolcs községben 26 kilométer a Szamos partszakasza, tette hozzá.
„Mindenki számára közös érdek, hogy végre lezárjuk ezeket az ügyeket, ezért kérek mindenkit, tudása legjavával igyekezzék szolgálni az eseteket", jelentette ki Avram, majd hozzátette: jövő héten a polgármesterekkel is találkozni kíván a téma kapcsán.
