Szenátorkísérettel a Parlamentben
A szatmári magyar sajtó munkatársai szemügyre vehették, hogyan zajlik a román parlamenti munka, hogyan dolgozik a szenátus és a képviselőház, s a 469 honatya mellett mit csinál még 1500 alkalmazott?
Csehi Árpád, tanácselnök elmondása szerint a Szatmár Megyei RMDSZ már régóta fontolgatta, hogy közelről is bemutatja a román parlamenti munkát a helyi magyar sajtó számára, hiszen az objektív tájékoztatáshoz ismernünk kell a törvényhozás folyamatát. Günthner Tibor szenátor mellett, Erdei D. István és Varga Attila parlamenti képviselők is segítettek az eligazításban.
Közel kétezren indulnak reggelente a Pentagon után a világ második legnagyobb épületébe, a Román Parlamentbe dolgozni, ennek ellenére a hatalmas márványépület olykor „lakatlannak" tűnik, csupán a mindenhol függő kristálycsillárok és a makulátlan tisztaságú óriási méretű szőnyegek árulkodnak arról, hogy valakik bizony rendszeresen gondot fordítanak arra, hogy minden a legszebb pompájában tündököljön. De minek is?- tettük fel a kérdést... hiszen az épület legtöbb gigantikus helységét abszolút semmire sem hasznosítják. Günther Tibor, szenátor, építészmérnöki szemmel is remekműnek véli a Ceauşescu idejében épített ingatlant, amelynek véleménye szerint sincsen megfelelő funkcionalitása.
A szatmári magyar sajtó képviselői Csehi Árpád, és Günthner Tibor társaságában a Szenátus bejáratánál
Az épületben bolyongva betekintünk a képviselőházba, ahol éppen akkor ülés zajlik. A sajtónak kijelölt páholyba foglalunk helyet, ahonnan alig hallani miről is zajlik a vita. A házelnöknő nem tud rendet tartani a teremben, a jelenlévő képviselők pedig kedvük szerint beszélgetnek, telefonálnak és ki-be sétálgatnak. A számítógépes szavazórendszer ismét nem működik: a képviselők magasba emelt karnyújtással jelzik álláspontjuk, a házelnöknő pedig elkezd számolni, imitt-amott mindenki segít neki az összeadásban. A végeredmény aztán hirtelen megszületik, ami vagy fedi a valóságot, vagy nem, de ennek úgysincs jelentősége, hiszen végül minden úgy alakul, ahogyan azt a kormányon lévő pártok szeretnék.
„Itt a lehetőség, hogy számotokra is világos legyen, amiről az RMDSZ oly sokszor tájékoztatja a szatmári magyar sajtót, és a magyarságot: ez a kormány sikertelenül vezeti az országot, ahol senkit és semmit nem tisztelnek" - mondja Günthner Tibor szenátor, aki leginkább azt sajnálja, hogy az RMDSZ több éven át megmutatta, hogy képes a kormányzásra, és sikeressé tette a minisztériumokat, most meg azt kell végignéznie, ahogyan minden leomlik amit korábban felépített.
A szenátusban már jóval visszafogottabb a munkafolyamat. A számítógépes szavazórendszer ezúttal is működik, s az egyes pártok képviselői mondhatni barátságosan közelednek egymáshoz. A képviselőházhoz hasonlóan a 137 szenátori szék nagy része itt is üresen áll, akinek mondanivalója van bent ül, mások pedig egyéb ügyleteiket bonyolítják, a törvényeket úgyis van ki megszavazza.
Miután úgy érezzük eleget láttunk, a parlament étkezdéjébe megyünk, ahol megkóstolhatjuk azt a kosztot, amelyen honatyáink is élnek. Többféle leves és főétel közül válogathatunk, amelyek meglepő módon, valóban olyan ételek, amelyek mindnyájunk asztalára is kerülnek. Semmi tengeri herkentyű, vagy egyéb szokatlan ételkülönlegesség. Günthner azt meséli, ő ritkán ebédel a parlamentben, az étkezésre járó pénzbeli támogatást inkább más éttermekben használja fel. Nem különcködik azonban a szálláshelyével, hiszen egy olyan átalakított tömbházban lakik, ahol sok másik szenátortársa. Lakása mindössze öt percre van a parlamenttől, így minden nap gyalog jár be dolgozni, abba az épületbe ahol még arra is jut pénz, hogy gombnyomkodásra liftes hölgyet alkalmazzanak.
