Szélmalomharc a parlagfű ellen – az államot hidegen hagyja

Minden jel szerint szélmalomharcot folytat a parlagfű elleni küzdelemben a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség. Mint a fáradhatatlan Don Quijote de la Mancha, az ügynökség is megtalálta a maga hűséges Sancho Panzáját a Szatmár Megyei Prefektúrában és Eugeniu Avram kormánybiztosban.

Avram ugyanis szerdán összehívta a Sürgősségi Helyzetek Bizottságát, az ülés témája pedig a parlagfű elleni harc volt. A legnagyobb gondot ugyanis az okozza, hogy - például Magyarországgal ellentétben - Romániában semmilyen törvény nem rendelkezik a parlagfű irtásáról. Ebből kiindulva pedig se önkormányzat, se fizikai vagy jogi személy nem bírságolható.

„Szatmár megyében 2008 óta követjük figyelemmel a parlagfű virágzását és terjedését és 2010 óta évről évről jelentést teszünk az Országos Környezetvédelmi Ügynökségnek. Az pedig továbbítja azt a környezetvédelmi minisztériumnak", mondta Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója. „Ebben a jelentésben évről évre kérjük egy országos stratégia és törvénykezés kidolgozását. Sajnos teljesen eredménytelenül", tette hozzá.

Ilyen körülmények közepette a Sürgősségi Helyzetek Bizottsága sem tehetett mást, mint hogy elrendelte: szeptember 5-6-án kaszálási kampányra szólítja fel az önkormányzatokat, amelyeknek aztán 15 napon belül jelentést kell tenniük ennek állapotáról, hatékonyságáról. Büntetni, bírságolni azonban továbbra sem lehet.

„Ideális az lenne, ha minden egyes önkormányzat tanácsa kötelezné a földterületek tulajdonosait a parlagfű irtására. Csakhogy a gyakorlat azt mutatja, hogy az önkormányzatok maguk is közömbösek a témával szemben", magyarázza Békéssy. „A polgármestereknek kevesebb pénzt kellene költeniük a falunapokra és többet az egészséges környezetre. Arról nem beszélve, hogy a parlagfű okozta allergia megterheli a lakosság zsebét, az Egészségügyi Biztosítón keresztül pedig az államkasszát is."

A parlagfű - latinul Ambrosia artemisiifolia - kétszikű, 20-140 cm magas, terebélyes, ágas egyéves növény. Központi egyenes, tompa négy élű szárral rendelkezik, amelynek sűrű oldalhajtásai vannak. Levelei 1 vagy 2-szeresen szárnyasan szeldeltek, kétoldalt sűrűn szőrözöttek. A szőrök a levél fonákján hosszabbak. A levél színe sötétzöld, fonákja szürkészöld. A sárga színű 4-5 mm-es porzós fészkek a legfelső hajtások végén, rövid kocsányon ülnek. A fészkek 10-15 virágot tartalmaznak. Virágpora az arra érzékenyeknél súlyos allergiát okozhat. A termős virágok a porzósok alatti legközelebbi levél hónaljában találhatóak. Termése 2-4 mm hosszú, szürke, szív alakú. Egy fogazott burok takarja a termő részt, amely az érés után a terméssel együtt lehullik.

A parlagfű Európában nem őshonos, Észak-Amerikából származik. Európában először 1878-ban észlelték Svájcban, míg Magyarországon az 1920-as években Somogy megyében. Komolyabb gondot a növény az 1970-es évek óta jelent. Mivel a mag a földben évtizedekig csíraképes marad, a lekaszált növény regenerálódási képessége pedig igen magas, ráadásul az európai éghajlathoz is rendkívül jól alkalmazkodott, ezért a parlagfű jelentősen elterjed a kontinensen. Olyannyira, hogy Magyarország 350 nyilvántartott gyomnövénye közül a legelterjedtebb - gondoljunk bele, mindezt kevesebb, mint száz évvel felbukkanását követően.

A környezetvédelmi ügynökség adatai szerint a parlagfű most már az egész Szatmár megyét ellepte: ott van elhanyagolt telkeken, utak, vasúti sínek mentén, mezőgazdasági területeken - főleg kukorica - és napraforgóföldeken. Ebből is kitűnik tehát, hogy a parlagfű ott telepszik meg, ahol korábban a talajt megmozgatták. A parlagfű ugyanis zárt növénytakaró mellett nem fejlődik, az őshonos növényzet pedig 3-4 év alatt kiszorítja. Ebből kifolyólag nincs jelen erdőkben, régi legelőkön, kaszálókon - ezért is lenne fontos utóbbiak karbantartása és a beszántás elkerülése.

A szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a parlagfű okozta allergiaveszély a négyes szinten van - a lista összesen hat fokozatú - tehát súlyos a helyzet. Ennek következtében Magyarországon helikopterekkel mérik fel a parlagfű telepeit és súlyos bírságokat szab ki az állam, ha elmulasztják a növény irtását. Ezzel szemben Romániában még a pollenszint mérése prioritás a környezetvédelmi minisztérium számára! Így hát minden az önkormányzatokra van bízva. Modellként szolgálhatna Avasfelsőfalu vagy éppen Temesvár, ahol tanácsi határozat kötelezi a növény irtását - elmulasztását utóbbi városban 2500 lejjel büntetik.

Mivel a parlagfű júniustól késő őszig virágzik, fontos lenne tavaszi irtása - lehetőleg gyomlálással. Hatékony lehet a vegyszeres irtás is, valamint a gyakori kaszálás.

„Jó lenne, ha az önkormányzatok a 2015-ös költségvetésükben pénzt különítenének el a közterületek legalább kétszeri kaszálására", jelentette ki Békéssy. „Szükség van egy minél átfogóbb akciótervre, amely a teendők mellett a felelősségre vonást is lehetővé teszi. Mert amit mi most teszünk, az nem más, mint tűzoltás", értett egyet Avram is.

Amíg azonban a román állam füle botját sem mozgatja a parlagfű irtásának problémájában, addig marad Don Quijote és Sancho Panza reménytelen szélmalomharca. Az önkormányzatok passzivitásának következtében pedig a parlagfű gyors ütemben újabb területeket hódít, az általa kiváltott allergia pedig egyre több ember életét keseríti meg.