Egy hónappal ezelőtt hatalmas vitát váltott ki a városi tanács tagjai között a Háborús Veteránok Szövetségének helyi szervezetének az az előterjesztése, hogy egy gigantikus zászlótartó oszlopot építsenek a Romana térre.
A megalomániás javaslat akkor az RMDSZ képviselőinek tartózkodása miatt fennakadt, ám a tervezet ismét szerepel a csütörtöki tanácsülés napirendi pontjai között. A történet nem szűkölködik tragikomikus elemekben, aminek tragikumát az a hatalmas összeg jelenti, amelyet ez a terv felemészthet. Ez az összeg, nem hivatalos források szerint, elérheti a két milliárd régi lejt, azaz 200.000 új lejt!
Mert hát nem egy emberi léptékű zászlótartó rudat álmodtak oda, hanem egy olyat, amely 60 méter (!) magas. Azaz mint két tízemeletes tömbház! Erre pedig már jelentős méretű trikolór dukál, pontosan száz négyzetméter felületű. Egy normális méretű zászlót ugyanis csak távcsővel csodálhatna meg az, aki megkockáztatná, hogy közben begörcsöljön a nyaka.
„Szatmárnémetiben található Románia második legmagasabb középülete, most pedig biztos egy új rekordra hajtunk: a legmagasabb zászlórúdéra", viccelődött Ilyés Gyula polgármester. Aztán komolyra fordította a szót. „Sajnos sok helyen úgy tüntették fel, hogy a magyar polgármester és a magyar tanácsosok ellenzik a román zászlót. Pedig erről szó sincs, hisz a főtéren három zászlótartót is állíttattunk már az évek folyamán. De a szentimentalizmussal sem magyarázhatunk meg minden eszement lépést", értetlenkedett a polgármester.
Mivel továbbra sem világos, hogy ki fizetné az óriási alap megépítését, az oszlop beszerzését, annak felállítását, a hatalmas zászlót valamint annak időközönkénti cseréjét, az RMDSZ azt szeretné elérni csütörtökön, hogy a Romana teret nyilvánítsák csak egyszerűen egy zászlótartó rúd megépítésének színhelyévé.
A polgármester elmesélte mellesleg, hogy „önzetlen" segítőkben nincs hiány: „A napokban egy helyi vállalkozó jelezte, hogy ő saját pénzén elhoz egy hatalmas, összeszerelhető zászlótartót Törökországból. Még egy dokumentációt is letett elénk - török nyelven", mesélte fanyar mosollyal Ilyés Gyula.