A kaplonyiak munka közben
Szatmárhegyi böllérek
Rekord hosszúságú kolbászt készítettek
Tizedik alkalmához érkezett a Napkori Böllérverseny, amely nem csak Magyarországon, de a határon túl is nagy népszerűségnek örvend. Bizonyíték erre az, hogy soha nem vettek részt rajta annyian a megyénkből, mint most: nem csak a csapatok, de a szatmári látogatók tekintetében is megdőlt az eddigi rekord. Rekordot állítottak fel a debreceniek is: csapatuk 365 méteres kolbászt készített a nap folyamán.
A hajnali mangalicaszúrást természetesen a fogópálinkák kóstolgatása követte, aminek köszönhetően kora délelőtt már nagyon jó hangulat uralkodott a standok körül. A szatmárhegyiek, az erdődiek és a kaplonyiak küldöttsége szakavatottságról tett tanúbizonyságot a feldolgozást illetően. Elsősorban a kaplonyiak technikája vonta magára a figyelmet, ami nem is csoda, lévén, hogy a sváb hagyományok szerint történt a levágott sertés előkészítése (forró vízben forrázták és kopasztották a jószágot, egyedüliként a 30 csapat közül). Éppen ezért különdíjat is kaptak a zsűri részéről.
A szatmárhegyiek ezúttal sem tértek haza elismerés nélkül: ezúttal a forralt bor volt az, ami nagyon tetszett a szakembereknek. Hurkák, kolbászok, gulyáshúsok, disznófősajtok, tepertők minden mennyiségben, és persze a nagy hideg miatt sok-sok pálinka és forralt bor - minden stand környékén ezt lehetett látni. Arra sem kellett sokat várni, hogy a cigányzenészek megérkezzenek, a nóta késő estig tartott.
A színpadi műsorok közül a Magna Cum Laude, az Irigy Hónaljmirigy, Bódi Csabi, Vastag Csaba műsora emelhető ki. A tizedik böllérverseny ezúttal is hozta a megszokott formáját.
Egyedüli negatívumként talán csak az Erdődi Polgármesteri Hivatal hozzáállását lehet megemlíteni. A magyarországi Szakonnyal és a böllérversenynek otthont adó Napkorral is testvérvárosi viszonyt ápoló partiumi város küldöttei ugyanis a többi jelenlévőtől eltérően csupán a település román megnevezését írták ki sátrukra. Megkérdezésünkre Duma Marius Ovidiu liberális polgármester elmondta, számára nem tűnik furcsának az eset, mivel a községközpont hivatalos megnevezése ez, így nem írhattak mást a táblácskára. "A város hivatalos neve Ardud, ezzel fog szerepelni a jövőben is, Ukrajnában, Magyarországon, bárhol."- mondta.
Bár a 2002-es népszámlálási adatok szerint a magyar lakosság aránya Erdőd városban meghaladja a szükséges küszöböt ahhoz, hogy a kisebbség nyelvén is feltüntessék a városbejáratnál a megnevezést, erre a mai napig nem került sor.