A belgák elképesztő elánnal vetették magukat a mérkőzésbe. Rögtön a kezdetektől nagyon komoly nyomás nehezedett a magyar kapura, Bernd Storck tanítványai ezúttal alig tudták megtartani a labdát. A belgák fölényét elsőként a rendkívül agilisan futballozó De Bruyne fölé szálló lövése jelezte. Erre még Lovrencsics válaszolt, de Courtois könnyedén védett. Az első magyar akció nem törte meg a rivális lendületét, nem sokkal később Királynak kétszer is mentenie kellett, előbb Lukaku közeli, majd De Bruyne távoli lövésénél.
A belga gólra sem kellett sokat várni, egy bal oldali szabadrúgás után csúnyán lemaradt az egész magyar védelem a középre berobbanó Lukakuról és Alderweireldről, utóbbi pedig könnyedén fejelt a kapuba. Ezt követően sem változott a játék képe, Király lábbal védett De Bruyne kiugrásánál. Az első negyedóra legveszélyesebb magyar helyzete az volt, amikor egy hazaadásnál Courtois elcsúszott, így a labda továbbgurult, de az alapvonalon hagyta el a játékteret.
A huszadik perctől az ellenfél visszavett a tempóból, így a magyarok már képesek voltak - játékstílusuknak megfelelően - hosszan járatni a labdát és néhány akcióval eljutni a kapuig, egy ilyen támadás végén Dzsudzsák próbálkozását védte Courtois. Noha ebben az időszakban a belgák nem erőltették a letámadást, a sok pontatlan passz - ami Gerára és Langra különösen jellemző volt - több ízben megbosszulta magát, az ellenfél, amely az Eb-n elsőként tudta könnyedén átjátszani a magyar középpályát, elképesztően gyors és veszélyes támadásokat vezetett végig, néhányszor négy támadó indult két védő ellen.
A szünet előtt Király bravúrjai tartották versenyben a magyar csapatot: előbb De Bruyne szabadrúgását követően tolta keresztlécre a labdát, majd Mertens lövését védte bravúrral. Eközben a magyaroknak is volt két kecsegtető távoli kísérlete: a bátran futballozó Lovrencsics húsz centivel fölé, Dzsudzsák ugyanennyivel a bal kapufa mellé lőtt.
A folytatás azonnal egy belga helyzettel és újabb Király-bravúrral indult, a magyar kapus ezúttal Hazard bombáját tolta a keresztléc fölé. A magyar csapat viszont ezt követően először tudott két-három percig folyamatosan a támadó szekcióban lenni, s ezt elsőként egy közelről mellé szálló Szalai lövés jelezte, majd az addigi legszebb magyar akció végén az ő megpattanó fejese ment nem sokkal mellé.
Ezt a rövid periódust leszámítva maradt a belga fölény, de az ellenfél már inkább a magyarok hibájára építve indult meg gyors játékosaival. Egy ilyen akció végén Mertens hibázott ziccerben. Ahogy telt az idő, úgy volt kénytelen egyre többet kockáztatni a magyar csapat, amely egyre gyakrabban vette célba a kaput, egy megpattanó Pintér lövésnél Courtois például bravúrral védett. Nem sokkal később pedig egy bal oldali szögletnél Juhász lövése mindössze néhány centivel szállt a jobb alsó sarok mellé.
A hajrára fordulva azonban Belgium eldöntötte a találkozót és a továbbjutás kérdését. A csereként beállt Batshuayi közelről nem hibázott és azonnal jött az újabb találat Hazard nagyszerű szólójából. A magyar válogatott ugyanakkor tartásból ismét jelesre vizsgázott, mert mindent beleadva támadott a becsületgólért, amire volt is lehetősége, mert Szalai és Elek is nagy helyzetben tévesztett célt. A bátor játéknak viszont végül kegyelemdöfés lett a vége egy újabb gyors belga kontra végén, amikor Nainggolan ugratta ki Carrascót, aki Király felett a kapu közepébe lőtt .
Az eredmény ellenére a magyar szurkolótábor hangosan énekelte az Eb magyar dalának választott Soho Party slágert, amely szerint az Éjjel soha nem érhet véget. A lefújást követően a magyar drukkerek kétszer is kihívták magukhoz a válogatott tagjait, ezzel megköszönve játékukat, végül közösen elénekelték a Himnuszt a futballistákkal.
A magyar játékosok egybehangzó véleménye szerint annak ellenére emelt fővel búcsúztak a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságról, hogy a vasárnap esti nyolcaddöntőben 4-0-ra kikaptak Belgiumtól.
"Persze jobban mutatott volna a 2-0, mint a végén a 4-0, de a korán bekapott gól miatt az egész meccsen futottunk az eredmény után. Akár döntetlen is lehetett volna, mivel voltak lehetőségeink egygólos hátránynál" - mondta Nagy Ádám.
A ferencvárosi középpályás szerint ugyan a belga válogatott egyértelműen a magyar előtt jár, de "nem kell hasra esni" tőle. A legnagyobb tanulságnak éppen azt tartotta, hogy nem érzi elérhetetlennek a rivális szintjét, s ugyanezt gondolta az Eb előtti utolsó, világbajnok németek elleni felkészülési mérkőzést követően, amelyen 2-0-ra kaptak ki a magyarok.
"Ilyen meccs után nyilván csalódott vagyok, de majd pár nap múlva látjuk a pozitívumokat" - mondta Nagy, aki számára az Izland ellen 1-1-re végződött második csoportmeccs volt a legnagyobb élmény, mivel annak hajrájában kulcsfontosságú passzt adott Nikolics Nemanjának a magyar egyenlítő találatnál.
Guzmics Richárd arról beszélt, hogy a korán bekapott gól rendkívül megnehezítette a dolgukat, mivel a belgák így gyors szélsőik révén kiválóan tudtak kontrázni. Hozzátette, 19-re próbáltak lapot húzni az egyenlítés érdekében felvállalt nyílt játékkal, amit a becserélt két csatár is bizonyít, de ezúttal ez sem vezetett eredményre.
"Bebizonyítottuk, hogy van csapatunk, amire lehet építeni" - jelentette ki Lovrencsics Gergő, aki szerint a belgáktól elszenvedett négygólos vereségből is lehet tanulni.
A találkozót úgy értékelte, megvoltak a lehetőségek az egyenlítéshez és ha ez sikerül, akkor nem lett volna ennyire "csúfos kudarc" a vége. Szerinte kockáztatni kellett, ami ezúttal nem jött be, de hozzátette, ha 1-0, vagy 2-0 marad az eredmény, az is ugyanúgy kiesést jelentett volna.
Lovrencsics legnagyobb élményének a portugálok elleni 3-3-as döntetlent nevezte, míg legnagyobb pozitívumnak azt tartotta, hogy a magyar csapat minden meccsen győzelemre játszott.
Stieber Zoltán, aki ezúttal nem lépett pályára, úgy vélte, ennyivel jobbak voltak a belgák, ennek ellenére emelt fővel búcsúztak. Szerinte még tud fejlődni a csapat, így pozitívan nézhetnek a jövőbe társaival.
Az Ausztria elleni győzelem, valamint az Izland és a Portugália elleni döntetlen után tehát Magyarország egy súlyosnak tűnő vereséggel zárta az Eb-kalandot. Kétségtelenül Belgium volt messze a legjobb csapat, amellyel Magyarország az Eb-n találkozott, ezzel együtt túl sokszor ajándékoztuk meg őket tenisznyelvvel élve ki nem kényszerített hibákkal. Dzsudzsákéknak megvoltak a helyzeteik, a játék képe alapján a 4-0 túlságosan szigorú eredmény.
Amikor a 2004-es csúfos Eb-szereplés után a németek 2006-ban egy látványos, lendületes, támadó focival előrukkolva a 3. helyen végeztek a hazai rendezésű világbajnokságon, a német szurkolók köreiben meghonosodott egy fogalom. Weltmeister der Herzen. A szívek világbajnokai. A mi szívünknek, a szatmáriak szíveinek Magyarország az Eb-győztese! Négy estén keresztül volt nagyon jó magyar szurkolónak lenni Szatmárnémeti központjában, ahol ezúttal is több ezer torokból zúgott a Ria, Ria, Hungária! És a Hajrá Magyarország! Mert mi egy vérből valók vagyunk!
Köszönet ezért a nem is remélt négy estéért a magyar válogatottnak és köszönet azoknak, akik kitalálták és megvalósították a Fan Festet! Ez volt a harmadik legjobb dolog, ami a szatmáriakkal történhetett június estéin.
Eredmény, nyolcaddöntő:
Belgium-Magyarország 4-0 (1-0)
Toulouse, Municipal Stadion, 28 921 néző, v.: Milorad Mazic (szerb)
gólszerzők: Alderweireld (10.), Batshuayi (78.), Hazard (80.), Carrasco (91.)
sárga lap: Vermaelen (67.), Batshuayi (89.), Fellaini (92.), illetve Kádár (34.), Lang (47.), Elek (61.), Szalai (92.)
Magyarország: Király Gábor - Lang Ádám, Guzmics Richárd, Juhász Roland (Böde Dániel, 79.), Kádár Tamás - Gera Zoltán (Elek Ákos, a szünetben) - Lovrencsics Gergő, Pintér Ádám (Nikolics Nemanja, 75.), Nagy Ádám, Dzsudzsák Balázs - Szalai Ádám
Belgium: Thibaut Courtois - Thomas Meunier, Toby Alderweireld, Thomas Vermaelen, Jan Vertonghen - Radja Nainggolan, Kevin De Bruyne, Axel Witsel - Dries Mertens (Yannick Carrasco, 70.), Romelu Lukaku (Michy Batshuayi, 76.), Eden Hazard (Marouane Fellaini, 81.)