Sorsdöntő választás előtt áll Moldova
Moldovában, Európa egyik legszegényebb államában vasárnap parlamenti választásokat tartanak. A voksolás tétje, hogy az EU-tag Románia és Ukrajna között fekvő ország az európai integráció útján halad-e tovább, vagy inkább Oroszország felé fordul. A Nyugat és Moszkva közötti növekvő feszültség nagyban rányomja a bélyegét a választópolgárok döntésére, amelynek geopolitikai jelentősége lényegesen többet nyom a latban, mint az ország mérete és gazdasági súlya.
"Jobb Oroszországgal jólétben élni" - hirdeti a nyíltan oroszbarát Szocialista Párt (PSRM) egyik plakátja a fővárosban, a közel 700 ezer lakosú Chisinauban, miközben a Nyugat-barát Liberális Párt (PL) választási hirdetésében az "európai jövőért" áll ki.
A 2009 óta hatalmon lévő Európa-barát blokk az unió felé fordította az országot, és az azóta eltelt öt év legnagyobb vívmányaként a Iurie Leanca vezette kormány idén nyáron társulási szerződést írt alá a 28-akkal, amire válaszul Moszkva embargót vezetett be a Chisinau egyik fő bevételi forrásának számító agrártermékek importjával szemben.
Az ukrán válság árnyékában Moldovában a választásokhoz közeledve komoly vita robbant ki az ország által a jövőben követendő irányvonalat illetően. A kormány az európai uniós tagságot és azzal a gazdaság modernizálását akarja elérni. Az EU-párti táborból néhányan az ország európai integrációjának felgyorsítása érdekében egyenesen azt szeretnék, hogy a többségében román ajkúak által lakott Moldova csatlakozzon Romániához, amelynek egyébként része volt 1918-tól 1940-ig, amikor Joszif Sztálin szovjet diktátor annektálta a területet. Az ellenzék ezzel szemben az Oroszországhoz való közeledést és a Moszkva által létrehozott vámunióba való belépést tűzte ki célul.
Chisinau és Moszkva viszonya meglehetősen feszült. Oroszország pénzügyileg és katonailag is támogatja a Moldovától egyoldalúan elszakadt Dnyeszter menti Köztársaságot, a helyzetet árnyalja azonban, hogy a gazdaságilag gyenge lábakon álló délkelet-európai ország energiaellátása a Gazprom orosz gázóriástól függ. Chisinau korábban baráti áron jutott az orosz földgázhoz, mióta azonban lehűltek a kapcsolatok, a Gazprom majdnem a piaci árért, 1000 köbméterenként 335 dollárért biztosítja a nyersanyagot.
Moldova megosztottsága szinte kitapintható Chisinauban. Az üzleteken és a táblákon a feliratok román nyelvűek, ugyanakkor mindenki tud oroszul. Az egyik lámpás útkereszteződésnél fiatal nők kis moldovai zászlókat és európai uniós csillagos lobogókat osztogatnak. Uniós zászló lobog a moldovai parlament épülete előtt is, ahol 2009 tavaszán, a választások után a kommunisták hatalomból való eltávolításával végződő véres tüntetések zajlottak. A demonstrációk egyik vezetője, Natalia Morar szerint sok moldovai azóta már kiábrándult a tiltakozásokkal kikényszerített új választások nyomán hatalomra került EU-barát erőkből, mert a korrupció elharapózott, és töretlen a milliárdosok befolyása a médiára és a pártokra. Mindazonáltal Morarnak továbbra is az a meggyőződése, hogy a korrupció elleni harcnak egyetlen járható útja van, mégpedig az európai.
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a Moldovai Demokrata Pártból (PDM), a Moldovai Liberális Demokrata Pártból (PLDM) és a PL-ből álló EU-párti tábor zsebelheti be vasárnap a legtöbb szavazatot, az azonban továbbra is kérdéses, hogy meg tudják-e szerezni a többséget a 101 tagú törvényhozásban.
Az oroszbarát erők meggyengülve néznek a választások elé: noha az Igor Dodon vezette Szocialista Pártnak (PSRM) várhatóan sikerül átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges 6 százalékos küszöböt, a 36 éves Renato Usatii milliárdos üzletember vezette tömörülést, a Patria (Haza) pártot illegális kampányfinanszírozás miatt szinte az utolsó pillanatban kizárták a választásokból, pedig a felmérések 15 százalékos támogatottságot jósoltak neki. A választási hadjáratát karaoke fellépésekkel színesítő Usatii, aki azóta már Moszkva felé véve az irányt elhagyta az országot, a fejleményt a kormány beavatkozásának tudja be, miközben a választási bizottság rendőrségi bizonyítékokra hivatkozik.
Megfigyelők szerint a Vladimir Voronin volt elnök mögött felsorakozó, és a Nyugat-Kelet vitában a középút mellett érvelő kommunisták (Moldovai Kommunista Párt, PCRM) a mérleg nyelvét jelenthetik a választásokon. "Mi semmiféle ellentmondást nem látunk abban, hogy az ország egyidejűleg az EU-hoz és a vámunióhoz is közeledik" - hangoztatta a 73 éves politikus. "Azt tesszük, ami Moldovának a leginkább hasznára van" - tette hozzá.
Egy chisinaui borkereskedő, Sergej számára a kommunisták jelentik az egyetlen igazi opciót. "Az országnak olyan vezető kellene, mint (Vlagyimir) Putyin (orosz államfő)" - mondta, remélve, hogy a választások után ismét javulni fognak a moldovai-orosz kapcsolatok. Minden bizonnyal hasonlóképp gondolkodik az a több mint 350 ezer moldovai is, aki Oroszországban él, és fizetése az otthon maradt családtagok számára a túlélést jelenti.
A 101 parlamenti helyért 21 párt és 4 egyéni jelölt verseng. A több mint 2 ezer szavazóhelyiséget helyi idő szerint reggel 7 órakor nyitják meg, és a voksok leadására este 9-ig lesz lehetősége a mintegy 3 millió választópolgárnak. A választások tisztaságát az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) több mint 300 megfigyelője felügyeli.
Oazu Nikolai, a moldovai Közpolitikai Kutatóintézet (Institute for Public Policy) elnöke úgy látja, hogy hazája kulcsfontosságú csatatér lett a mostani hidegháborús helyzetben. "Az ukrajnai válság országunk számára nagyon veszélyes légkört teremtett, amelyben bizonytalanságra és provokációkra lehet számítani" - vélekedett a választások előestéjén.
