Sok mindenen kell változtatni, de semmin sem elhamarkodva
A közérdeklődésre számot tartó politikai témákról is szót ejtettek a megye RMDSZ-es parlamenti képviselői, illetve szenátora, a pénteken megtartott közös sajtótájékoztatójukon. Mindenekelőtt az alkotmánymódosításról szólt Varga Attila képviselő, az alsóházi szabályzatfelügyelő-bizottság titkára. Ennek egyik legnagyobb vitát kiváltó passzusa az, hogy egy- vagy kétkamarás legyen-e Románia parlamentje.
A nagykárolyi körzet parlamenti képviselője megjegyezte ennek kapcsán, hogy a kormánykoalíciót alkotó két párt, a PD-L és az RMDSZ nem feltétlenül ért egyet ebben a témában. Például korántsem tartja szerencsésnek a szövetség az egykamarás parlamentet. Abban amúgy egyetértenek a demokrata-liberálisokkal, hogy a jelenlegi munkamegosztása a két parlamenti résznek nem a legszerencsésebb. Varga Attila elmondta, hogy a tulipános párt még inkább megerősítené a két ház hatáskörét, azaz az alsóháznak a törvénykezéssel kellene foglalkoznia, míg a felsőházi tagoknak, a szenátoroknak a kontroll szerepe maradna.
A mostanság igencsak nagy visszhangot kapott, hogy az RMDSZ módosítaná az ország alaptörvényének azon bekezdését, miszerint Románia nemzetállam. Varga Attila ennek kapcsán emlékeztette a sajtósokat, rajtuk keresztül pedig a szatmáriakat, hogy a szövetségnek mindig is célkitűzése volt ezen passzus megváltoztatása. Természetesen következetesen kérni is fogja a jövőben is - hangoztatta a parlament emberjogi, vallási és kisebbségügyi bizottságának RMDSZ-es tagja. Másik - immár inkább gyakorlati, mintsem jelképes jelentőségű - javaslata is van a tulipános szövetségnek. Tiltást fogalmazna az RMDSZ az alkotmányba: ennek az lenne a feladata, hogy erre hivatkozva meg lehessen mindennemű olyan közigazgatási átcsoportosítást végrehajtani, amely egy adott táj vagy megye, avagy bármilyen egyéb földrajzi, kulturális egység etnikai arányainak megváltozását idézné elő. Kezdeményezik továbbá azt is, hogy olyan tájegységek, amelyekben egy nemzeti kisebbség többségben van, egyfajta regionális nyelvként a közigazgatás minden egyes szintjén hivatalos nyelvként funkcionáljon az adott etnikum nyelve. Az RMDSZ továbbra is ellenzi a sürgősségi kormányrendeletek intézményét - fogalmazta meg a képviselő egy újabb javaslatukat. A kormánybiztosi hivatalok működését sem tartják indokoltnak - hangzott az újabb indítvány. Amint magyarázatként elmondta Varga Attila, amennyiben nem üres szlogen a decentralizáció, a prefektusra mint intézményre nincs szükség. Hiszen tevékenységi köreit nyugodtan rá lehet a helyi, azaz megyei hatóságokra bízni. Hangoztatta ugyanakkor, hogy a közeljövőben megtörténő alkotmánymódosításra nem lát esélyt. Mindazonáltal azért tartotta célszerűnek beszélni erről, hogy tudatosítsa: nagyon rossz eredményeket szülhet, ha pillanatnyi érdekek mentén nyúlnak hozzá az alaptörvényhez. Szerencsésebbnek mondta, ha legalább kétmandátumnyi egyeztetés zajlik az ügyben.
A képviselők számának csökkentéséről is szólt a képviselő. Kifejtette, hogy egy kisebb mértékű csökkenés már csak annak okán is indokoltnak tűnik, hogy csökkent az ország lakossága. Az RMDSZ ellenben nem tud támogatni drasztikus csökkentést. Így megyénként két-két szenátort, illetve a főváros körzeteiből egyet-egyet tart elfogadhatónak, míg 300 képviselőházi tag létét tartja indokoltnak. Nemrégiben az államelnök szóban megsértette az alkotmánybíróságot - amint erről hírportálunkon is olvashattak: Traian Băsescu elnök kijelentette, semmibe veszi a fentebb megemlített legfelsőbb hazai instancia rendelkezését. Varga Attila ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az alkotmány szellemiségét érintőlegesen tényleg áthághatta bizonyos szempontból az államelnök, mindazonáltal nem tart indokoltnak semmi politikai instabilitáshoz vezető intézkedést, így az államelnök lemondatását sem.
Günthner Tibor szenátor elmondta, hogy nem tartotta szerencsésnek a Mircea Geoană szenátusi elnök körül kirobbant botrányt. Az adminisztrációs reformok kapcsán - egyébként ő maga tagja is a felsőház közigazgatási, területrendezési és környezetvédelmi bizottságának - elmondta: nem feltétlenül jobb, ha nagyobb adminisztrációs egységekbe csoportosítják az országot. Például messze nem lenne ez jó Szatmár megyének. Szatmár sokat veszítene - hangoztatta -, például amellett, hogy minden ügyes-bajos ügyben Kolozsvárra kellene szaladgálnunk, minden megyei intézmény megszűnne itt lenni, s így egy másfajta centralizációt eredményezne a decentralizáció. Az alkotmánymódosítástól ő maga sem zárkózna el, ellenben hangoztatta, talán majd egy nyugodtabb pillanatban kellene arra visszatérni. Nem tartja az egyfordulós választási rendszert sem igazán jónak. Amint mondta, az országos és a helyhatósági választások másról szólnak. Ellenben az RMDSZ azért fogadta el mégis az egységes voksolás megtartását - magyarázta Günthner szenátor -, mert anyagilag valóban spórolást jelent az ország számára. A parlamenti, illetve szenátusi tagok számának csökkentését szintúgy nem tarthatja igazán ildomosnak - vallotta be. Szerinte ugyanis a gyengébb képviseleti jog tulajdonképpen a demokrácia csökkenését jelenti, hiszen egy-egy alsóházi képviselőt a parlamentbe sokallta több embernek kell bejuttatnia, így arányosan magasabb érdekképviseleti feladat hárul rá. Hangoztatta továbbá, hogy az európai uniós átlagnak megfelelő a romániai parlament létszáma. A kisebb mértékű csökkentést mindazonáltal (azaz a Varga Attila képviselő által ismertetett 88 + 300-as létszámút) elfogadhatónak tartja.
Erdei D. István egy másik igencsak nagy vitát kiváltó jelenségről szólt: nevezetesen a kóbor kutyák állítólagos elaltatásáról szóló nemrégiben elfogadott törvényről. Hangoztatta, hogy a szabályozás korántsem jelenti azt, hogy a kóbor állatokat el kell altatni. A törvény ugyanis azt írja elő, hogy össze kell gyűjteni a gazdátlan négylábúakat, majd harminc napig gondoskodni kell róluk. Ellenben ezt követően sem kell feltétlenül elaltatni az állatokat, hanem vagy sterilizálni azokat, majd visszaengedni befogásuk helyére, vagy örökbefogadásra felkínálni a potenciális házi kedvenceket. Varga Attila képviselő megjegyezte ennek kapcsán, hogy törvényalkotói szempontból két jog ütközött egymással: nevezetesen az állatok az élethez való joga, valamint az emberek a nyugodt közlekedéshez, élethez való joga - ezek fajsúlyozását követően született meg a törvény. Nem tartja jónak azt, hogy törvénynek kellett ez ügyben születnie - hangoztatta Günthner Tibor szenátor. Amint kifejtette: szerencsésebb ilyen ügyekben a helyhatóságoknak szabályzatokat hozniuk.
Erdei D. István, Varga Attila és Günthner Tibor
