Silvio Berlusconi, az örök visszatérő

A multimilliomos Silvio Berlusconi, akinek a politikai halálát számos alkalommal megjósolták már, az örök visszatérés bajnoka. Bírósági ügyei és szexuális botrányai Olaszországon kívül minden más nyugati országban már régen örökre véget vetettek volna karrierjének.

2011. november 12-én az ország az összeomlás szélén állt, a "Lovag", akinek a tekintélyét az ellene indított bírósági eljárások alaposan megtépázták, a tömeg gúnykacaja közepette távozott, átadva a hatalmat Mario Monti szakértői kormányának.
2013 februárja. Néhány hónappal korábban úgy kezdett kampányolni, hogy a szavazni akarók körülbelül 18 százaléka szavazott volna rá, mostanra pedig látványosan 28,5 százalékra nőtt a népszerűsége, négy-öt pontra csökkentve a közötte, illetve pártszövetsége és a baloldal közötti különbséget.

"Berlusconi olyan, mint James Bond: soha nem szabad azt mondani, hogy soha" - magyarázta Giacomo Marramao filozófiaprofesszor, míg Marco Travaglio baloldali újságíró egyszerűen csak "Mármegintittvan Úrnak" titulálja.
Mi a titka? Valószínűtlen szemtelensége, amellyel egy napon képes azt állítani, hogy utódja és immáron riválisa, Mario Monti "jutatta mély recesszióba Olaszországot, másnap pedig esetleg rá szavaz. Megígéri az olaszoknak, hogy nemcsak csökkenti az adót, hanem vissza is téríti azt, amit tavaly befizettek!

A médiában túlsúlya van, lendülete pedig 76 éve ellenére mit sem csökkent. "Belenéztem reggel a tükrömbe... és arra gondoltam, ma már nem olyanok a tükrök, mint régen" - mesélte a minap arcán örök mosolyával a híveinek Rómában.
Berlusconi egy milánói banki alkalmazott gyermekeként látta meg a napvilágot 1936. szeptember 29-én. Pályafutásának kezdetén luxushajókon lépett fel, ahol énekelt és történeteket mesélt.

Az ötvenes évek végén porszívóügynök volt, majd 1961-ben jogi diplomát szerzett, pénzt kölcsönzött az apja bankjától, és ingatlancéget alapított. Ekkor kezdődött meg töretlen felemelkedése, amely számos kérdést vet fel vagyona eredetéről, s amelyről mindig csak homályos nyilatkozatokat tett.
Géniusza mindenekelőtt a televíziózásban nyilvánult meg: mezítelennel nőkkel dobta fel a műsorokat már a nyolcvanas években.

A Fininvestben, a Berlusconi család holdingjában három televíziós csatorna, több újság, a Mondadori kiadóvállalat, valamint a focikedvelő politikus számára csemegének számító 2011-es olasz bajnok, az AC Milan futballcsapata található.
Tíz éven át ő volt Olaszország leggazdagabb embere, amíg a tőzsdei turbulenciák miatt vagyona nem esett vissza a harmadik-negyedik helyre.

1994-ben belevetette magát a politikába. Néhány hét alatt összehozta a főként a Fininvest középvezetőiből álló Forza Italiát (Hajrá, Olaszország). Megnyerte a választásokat, de szövetségei elhagyták, így kormánya hét hónap alatt összeomlott.
2001-ben visszahódította a hatalmat, amelyet meg is őrzött 2006 áprilisáig, rekordot felállítva a második világháború utáni olasz kabinetek élettartamában.



Az öt év alatt imázsa megkopott, szoros versenyben vereséget szenvedett a következő választásokon, hogy fényes revánsot vegyen két év múlva, immár harmadszor is kezébe ragadva a gyeplőt, egészen 2011. novemberi lemondásáig.
A hatalomban eltöltött évei alatt személyes problémai - főként a perei - nagy port vertek fel. Berlusconi ellen első fokon többször is elmarasztaló ítélet született, de jogerősen soha, köszönhetően - bírálói szerint - a külön az ő eseteire szabott törvényeknek.

Ez a kistermetű férfiú nagy gonddal ügyel a megjelenésére, minden különösebb komplexus nélkül használ alapozót, hajfestéket, veti alá magát plasztikai műtétnek.

A fiatal és szép nők, közöttük a call-girlök iránti vonzódása miatt 2009 tavaszán nagy botrányt kiváltva felesége beadja a válópert. A Ruby becenevű marokkói lány és a bunga-bunga partik "hősnői" miatt pedig kiskorú prostituálttal folytatott tiltott viszony és hivatali hatalommal való visszaélés miatt emelnek ellene vádat.

Két házasságából öt gyermeke születetett, többszörös nagyapa. Ez a rendkívüli személyiség honfitársaiból bálványozást, vagy épp ellenkezőleg, zsigeri gyűlöletet vált ki: 2009-ben egy zavarodott férfi a milánói székesegyház makettját vágta az arcába, eltörve az orrát és két fogát. Újabb megpróbáltatás volt ez a keveset alvó, hiperaktív férfi számára, akinek egy 2006-os rosszullét után szívritmus-szabályozót ültettek a szervezetébe az Egyesült Államokban.