Rossz véleménnyel a kettős állampolgárságról

A románok 50 százaléka nem nézi jó szemmel a romániai magyarok kettős (román és magyar) állampolgárságát - derül ki a kolozsvári IRES közvélemény-kutató intézet felméréséből.

Az országos közvélemény-kutatás március közepén 1177 nagykorú személy telefonos megkérdezésével készült. Ezek szerint a romániai magyarok magyar állampolgárság-szerzési lehetőségéről a válaszadók 9 százaléka nagyon jó, 38 százaléka pedig jó véleménnyel van. Ugyanakkor 33 százalék rossznak, 17 százalék nagyon rossznak tartja azt, három százalék pedig vagy nem válaszolt, vagy a "nem tudom" válaszlehetőséget jelölte be.

A romániai magyar önkormányzati vezetőknek a könnyített honosításra való igényét a megkérdezettek túlnyomó többsége elutasítja. Hetvenkét százalékuk ellenzi, hogy a romániai megyei tanácsok magyar nemzetiségű elnökei magyar állampolgárságot kapjanak, csupán 25 százalékuk ért egyet ezzel.

Bizonyosan megváltozik a romániai magyarok viszonyulása Romániához a magyar állampolgárság megszerzése után - véli a megkérdezettek 36 százaléka, 25 százalék szerint vélhetően megváltozik, 16 százalék szerint pedig vélhetően nem változik, 19 százalék szerint pedig biztosan nem fog változni. (A fennmaradó 4 százalék nem válaszolt e kérdésre.)

A megkérdezettek többsége (55 százalék) szerint jók a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok. Ugyanakkor 26 százalékuk rossznak, 9 százalékuk pedig nagyon rossznak tartja azokat, 8 százalékuk válasza szerint nem tudja, 1 százalék pedig nem is válaszolt a kérdésre.

A felmérés a romániai magyarság politikai képviseletére és a román-magyar etnikai viszonyra is kitért. Az értékelhető válaszadók 51 százaléka szerint az RMDSZ-nek káros szerepe van a romániai politikában, 38 százalékuk pozitívnak, 5 százalék pedig semlegesnek tartja a szövetség szerepét. A románok és a romániai magyarok közötti kapcsolatokat a lakosság 57 százaléka jónak tartja, 63 százalékuknak pedig jó véleménye van a magyarokról.