Román perek az Európai bíróságon

Mintegy kétezer, romániai restitúciós ügyeket érintő per van folyamatban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely eddig több mint kétszáz ítéletet hozott hasonló ügyekben - mondta csütörtökön Catalin Predoiu román igazságügyi miniszter, aki szerint az elmúlt két évtized során született jogszabályok miatt mind a mai napig rendezetlen a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése.

A tárcavezető a román külügyminisztérium, az Európa Tanács és egy emberjogi szervezet támogatásával Bukarestben megrendezett nemzetközi tanácskozáson kifejtette: az e téren elszenvedett kudarc legfőbb oka a politikai bizonytalanság. A restitúció területén számos következetlen és egymásnak ellentmondó törvénymódosítást hajtottak végre, így Románia húsz évvel a rendszerváltás után sem tudta lezárni a visszaszolgáltatási folyamatot - mondta a miniszter.
Predoiu szerint a különböző szemléletű törvénymódosítások nyomán lehetetlenné vált a jogszabályok egységes alkalmazása, emiatt Románia számos pert vesztett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán.

A romániai és a strasbourgi bírósági perek lavináját az 1996/112-es törvény indította el, amely lehetővé tette a román államtól lakásaikat bérlő személyeknek, hogy megvásárolják azokat, függetlenül attól, hogy az ingatlant a kommunizmus idején kobozták-e el volt tulajdonosától, vagy nem. Később a volt tulajdonosok bírósági úton próbálták visszaszerezni az időközben a bérlők tulajdonába került ingatlanjaikat, ezeknek a pereknek a jó része a mai napig sem zárult le.

A romániai restitúció ellentmondásos jellegét a kárpótlások módja is bizonyítja. Sokaknak ugyanis a törvény szerint nem szolgáltathatják vissza természetben egykori tulajdonukat, ugyanakkor a román állam nem teremtette meg a kárpótlások kifizetésének feltételeit. 2005-ben megalakult ugyan a Proprietatea pénzügyi alap, amelyet a legértékesebb román állami vállalatok részvényeinek egy részével töltöttek fel, de csak az idén jegyezték be a tőzsdén. Emiatt a volt tulajdonosok az elmúlt öt évben hiába kaptak kártérítésként részvényeket a pénzügyi alaptól, azokat nem értékesíthették.

A bíróság strasburgi épülete

A strasbourgi bíróság tavaly októberben arra kötelezte a román államot, hogy vizsgálja felül az egykori tulajdonosok kárpótlására vonatkozó törvénykezését, általános jelleggel orvosolja a nemzeti jogrendszerben található strukturális problémákat. A bíróság 18 hónapot adott Romániának, hogy felülvizsgálja a jelenlegi törvénykezést.
Predoiu a strasbourgi bíróság felszólítására utalva közölte, hogy a következő hónapokban véglegesítik a restitúciós törvénykezés felülvizsgálatát, amelyen egy tárcaközi kormányzati bizottság dolgozik.

A romániai restitúciós folyamat az ellentmondások ellenére a romániai magyar közösség számára fontos jóvátételt jelentett, hiszen a magyarok által többségben lakott Székelyföldön például visszaadták az erdőket egykori tulajdonosaiknak, és az erdélyi magyar történelmi egyházak is számos ingatlant kaptak vissza. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása azonban még mindig nehézkesen halad, az egyházak vezetői a folyamat felgyorsítását sürgetik.