A 2002-es és a 2011-es népszámlálások közötti időben 31 ezer fővel, 251 ezerre csökkent a magyar népesség lélekszáma Szerbiában. Az éves természetes népességfogyatkozás jelenleg valamivel 1 százalék fölött mozog, azonban az utóbbi három évben a magyarságot is érintő, rendkívüli kivándorlási hullám indult el Szerbiából. A 30 ezresre tehető szabadkai magyar közösségből például, csupán az idei második negyedévben ötszáznál is többen költöztek külföldre. Ha a folyamat nem fékeződik, a születések száma a fiatalok távozása miatt az eddigieknél is radikálisabban csökken majd, és megtörténhet, hogy a magyarságot 2050-ben már csak pár ezer, külföldről hazatért nyugdíjas képviseli a Vajdaságban - állítja a szervezet.
Úgy vélik, a megmaradás csak a fiatalok megtartásával érhető el, ehhez azonban munkahelyek kellenek. Arra is felhívják a figyelmet, hogy néhány, határon túli magyar tulajdonú cég szintén sokat tehetne a magyarság foglalkoztatottsági helyzetének javításáért, hiszen a vajdasági szolgáltató egységeik többségében jelenleg alig található magyarul beszélő alkalmazott. Példaként a szabadkai helyzetet említik, ahol a magyarok aránya a teljes lakosságban közel 40 százalék, a magyar leányvállalatok munkahelyein foglalkoztatottak körében azonban a 10 százalékot sem éri el.
A magyar-szerb gazdasági együttműködés élénkítését célzó kormányzati terveket, amelyekről a magyar külügyminiszter beszélt a XIII. Vajdasági Szabadegyetemen, reményt keltőnek nevezik, szerintük azonban fontos lenne a turisztikai kapcsolatok erősítése is, mivel az idegenforgalom növekedése rengeteg új munkahelyet teremthetne.