A szőlő héjában, a vörösborban és sok gyümölcsben megtalálható reszveratrol késlelteti az öregedés folyamatát. Amerikai kutatók szerint a hatóanyag olyan géneket befolyásol kedvezően, melyek a kor előrehaladásával kapcsolatosak.
Husam Ghanim és munkatársai szerint a növénykivonat lassítja különböző férgek, valamint a gyümölcslégy és az élesztőgomba öregedését, aminek az a magyarázata, hogy arra a génre van hatással, amely az életkilátásokat növeli. Ez az anyag feltehetően az emberi szervezetre is hasonló hatást gyakorol.
A legtöbb ember halálát a szív- és érrendszeri betegségek okozzák: a szívinfarktus, a szívelégtelenség vagy az agyi katasztrófa. A XIX. században Rudolf Virchow német tudós leírta, hogy az érelmeszesedés, amely az előző betegségek alapja, különös, lassú gyulladásos folyamat.
Ghanim és munkacsoportja úgy találta, hogy a reszveratrol ezt a különös, lassú gyulladást képes csökkenteni, és ezzel gátolja a végzetes szív- és éreltérések kifejlődését. A kutatók 20 egészséges önkéntest vettek be vizsgálatukba.
Véletlenszerű besorolás alapján a vizsgálati alanyokat két csoportba osztották. Az egyik csoport tagjai naponta 40 miligram reszveratrolt szedtek, a másik csoportba tartozók pedig ugyanolyan külsejű tablettát, melyben hatóanyag nem volt. Sem a vizsgálati alanyok, sem a vizsgálók nem tudták, ki szedi a hatóanyagot és ki kap placebót.
A vörösborban is benne van a fiatalságot megőrző csodaszer
A vizsgálat hat hétig tartott. A vizsgálati alanyokat a megfigyelés kezdete előtt, majd egy-, három és hat hét múlva igen részletesen kivizsgálták. A laboratóriumi eredmények egyértelműen bizonyították, hogy akik reszveratrolkezelésben részesülők vérében a gyulladásos folyamatot jelző nekrózisfaktor lényegesen kisebb mennyiségben jelent meg, mint a hatástalan tablettát szedők szervezetében.
A laboratóriumi leletek tanúsága szerint a cukorbetegség indulására jellemző eltérések is kisebb mértékben fordultak elő a reszveratrollal kezeltekben, mint a másik csoport tagjaiban. A munkacsoport szerint a hatóanyag azokat a szabadgyököket gátolta, melyek az oxigén hatására a "rossz" LDL koleszterin érfalba történő lerakódását hozzák létre.
A Buffalói Egyetem kutatóinak tanulmányát a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism szakfolyóirat közölte.