Rejtély marad a dinókat kiirtó kisbolygó eredete

Mégsem a Baptistina aszteroidacsalád valamely tagja vétkes a dinoszauruszok kihalásában - bizonyította a NASA infravörös csillagászati műholdja, a WISE, így az őshüllőket kiirtó kisbolygó "személye" továbbra is rejtély marad. A kutatásról az Astrophysical Journalban jelent meg tanulmány.

Az általánosan elfogadott elmélet szerint körülbelül 65 millió évvel ezelőtt egy nagy aszteroida csapódott a Földbe - az úgynevezett kréta-tercier kihalási esemény során a dinoszauruszokkal együtt több más életforma is eltűnt bolygónk színéről. 2007-ben földi telepítésű teleszkópokkal a látható fény tartományában végzett kutatások során felvetődött annak a lehetősége, hogy az esetleges "bűnelkövető" a Baptistina kisbolygó maradványai lehetnek - olvasható a PhysOrg (http://www.physorg.com) tudományos hírportálon.

Az elképzelések szerint Baptistina egy másik aszteroidába ütközött a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben 160 millió évvel ezelőtt. A kozmikus karambol törmeléke szétspriccelt, s a darabok egyike csapódott a Földbe, kipusztítva a dinoszauruszokat.

A WISE adatai viszont a Baptistina "ártatlanságáról" tanúskodnak."A látható fény tartományában végzett megfigyelések alapján tévesen határozták meg a Baptistina korát" - magyarázta Lindley Johnson, a NASA NEO (Near Earth Object), azaz földközeli objektumokat megfigyelő programjának vezetője.

A WISE segítségével 2010 januárja és 2011 februárja között 157 ezer aszteroidát figyeltek meg, és 33 ezer új kisbolygót fedeztek fel.

Míg a látható fény visszatükröződik az aszteroidáról, az infravörös csillagászati műhold a kisbolygó által kisugárzott fényt észleli, amelynek intenzitása az objektum méretével és hőmérsékletével függ össze. Így pontosabban megállapítható az égitest mérete.

A program keretében 120 ezer aszteroida méretét és fényvisszaverését mérték meg, köztük a Baptistina család 1056 tagjáét. Így megállapították, hogy az eredeti Baptistina kisbolygó legfeljebb 80 millió éves lehet, így törmeléke nem csapódhatott 65 millió éve a Földbe: ahhoz, hogy eljusson bolygónkhoz, több tízmillió évre lett volna szükség.

"A törmeléknek el kellett jutnia a kisbolygóöv úgynevezett rezonanciahelyeire, ahol a Jupiter és a Szaturnusz gravitációja +pingpongozik+ az aszteroidákkal, kilőve őket a Naprendszer belső régiói felé" - magyarázta Amy Mainzer, a tanulmány társszerzője.